Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az evolúció alapelve egy rendkívül egyszerû körkörös logikán alapul: aki hatékonyabban képes a génvariánsait a következő generációba juttatni, annak génvariánsai nagyobb arányban lesznek képviselve a következő nemzedékben. A test a gének célba juttatására szolgáló gépezet.

Boldogkői Zsolt
✍️ Író 💑 Kapcsolatok
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Az evolúció (...) a jövőbeli változásokért felelős mechanizmus, de az a vezérlő elv, amely érthetővé teszi, hogy az élőlények miért olyanok, amilyenek. David P. Barash
  2. Az evolúció elve körülbelül annyira központi szervező aspektusa a biológiának, mint amennyire az energiamegmaradás a fizikának. (...) Ha van egy központi elv, amihez ráadásul nem kell sok, (...) hogy mûködjön, csak környezet és öröklődés és változékonyság, akkor nemhogy nem az van, hogy ráerőltetjük, hanem kivonni nem tudjuk a biológiát ennek a hatása alól. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy milyen az óceán víz nélkül: az nem óceán. Ha szaporodóképes, változékony entitások egy változó környezetben élnek, akkor az evolúció.
  3. Testünk a gének eszköze, hogy közvetíthessék és terjeszthessék üzenetüket. Ugyanúgy másolható, mint az a papírlap, amely valamilyen eszme terjesztésére szolgál. A papírt el lehet égetni, az eszmét viszont nem.
  4. Az evolúció soha nem tekint előre. Nem tudja megtervezni A-ból B-be a legjobb utat. Ehelyett létező megoldásokban jelentkeznek apró változások (genetikai mutáció által), amelyek aztán elterjednek a populációban, annak függvényében, hogy mennyire segítik a szervezetek hatékonyabb reagálását az aktuális körülményekre. Jonathan Haidt
  5. Az evolúciós folyamatban az erkölcsi megfontolások egyszerûen értelmetlenek. Amennyiben az állatok genetikailag meghatározott viselkedése olyan, hogy egymás javát szolgálja, az evolúció logikája azt kívánja, hogy az effajta hajlamok alapja végül az önzés legyen, máskülönben nem maradnának fenn. David P. Barash
  6. Ha csak az evolúció szempontjából nézzük az életet - nemcsak az emberét, hanem bármiét -, akkor az, hogy folyamatosan jönnek létre az újabb és újabb változatok, egyszerûen arra szolgál, hogy a faj a változó környezetben fönn tudjon maradni. Soha nem lesz tökéletes, de cserébe túlélőképes lesz.
  7. Az embernek meg kellene értenie, hogy saját maga is egy általános feladatmegoldó gép, és ez a funkciója az emberi evolúció sok millió éve alatt csiszolódott ki, általa értük el az emberi társadalom és technológia minden eredményét. Az emberi intelligencia nem egyetlen testbe, egyetlen programba lett belegyömöszölve, hanem nagy közösségek, nemzetek, társadalmak hordozzák, és természete folytán szinte minden feladat megoldására képes. Ha kiválasztjuk egy-egy tulajdonságunkat, például az ember testi erejét, állkapcsának zúzóképességét, izmainak teljesítményét, azt látjuk, hogy számtalan olyan állat él a Földön, amelynek ezen tulajdonságai sokkal jobbak, és mégsem vette át az "uralmat" felettünk. Az ember ereje a közösségeiben, a milliárd részre osztott, kíváncsi, érdeklődő, kreatív elméjében rejlik, amely állandóan ontja magából az ötleteket; a kommunikáció során ezek az ötletek rekombinálódnak, szelektálódnak, és gyorsvasút, háromdimenziós tévé, tenyérnyi, mindent tudó mobil lesz belőlük. Csányi Vilmos
  8. Az evolúció eddig úgy mûködött, hogy sok változat van valamiből, és akkor szelekcióval néhány marad. Egy embernél intelligensebb program viszont valószínûleg képes lesz saját magát javítani, ami azt jelenti, hogy felgyorsul az evolúció, kiszámíthatatlan, hogy mi lesz. Csányi Vilmos
  9. Minden egyes generációban a testünk valójában csupán hordozó, amely elősegíti génjeink szaporodását, és amint betöltötte a rendeltetését, feleslegessé válik. Egy állat vagy ember életének vége valójában ennek a hordozónak a halála. Venki Ramakrishnan
  10. Az evolúció egyik szépsége, hogy egyszerre zavaros és tiszta - zavaros, mert a mutáció véletlenszerûségétől függ, millió zsákutcától és rossz kezdettől, amit nem vezet tervező kéz; tiszta, mert a szabályokat sérthetetlen bizonysággal és brutális egyszerûséggel betartják; gének és fajok teszteltetnek egymás ellen, nem Isten tábláján, hanem az élet véres harcmezején. Marcus Sakey
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat