Az ifjúság túlbecsüli a vadonatújat, mert vele egykorúnak érzi magát. Ezért aztán kétszeres csapás, ha valami rossz a korának újdonsága.

Kapcsolódó idézetek

1. Az idősebb nemzedék általában kétféle módon kötődik a fiatalokhoz. Az egyik önmagát látja fiatalnak bennük, önmagát akarja fiatalnak megőrizni, a másik pedig irigyli őket, ennélfogva elveszti önmagát. Gobbi Hilda
2. Néha (...) az ember túl fiatalon választ társat magának, aztán megváltozik, de a másik nem változik vele. Cassandra Clare
3. A fiatalság, különösen ha csoportban van és ha nem kell tartania semmiféle megtorlástól, mindig is gúnyos és fölényes az idősebbekkel szemben, kétségbe vonja azoknak szellemi képességeit, mulat szokásaikon és ha lehet, még túlozza, sőt meg is játssza a két csoport között lévő különbséget. Szerb Antal
4. A fiatal (...) elavultnak, merevnek, ósdinak látja a régit: új felfogások választják el egymástól a szomszédos nemzedéket s mindegyik a magáét tartja helyesnek.
5. Természetes dolog, hogy az ember fiatalon legyőzhetetlennek érzi magát, és fittyet hány az egészséges életmódra vonatkozó tanácsoknak. Csakhogy éppen fiatalkorában veti meg későbbi élete alapjait. David B. Agus
6. Illúzió az, hogy az ifjúság boldog, az öregek illúziója. A fiatalság tudatában van nyomorúságának, s mivel csupa olyan ideállal tömték tele a fejét, amely ellenkezik az élet valóságával, valahányszor szembetalálja magát az élettel, megsérül, sebeket kap. Azt hiszi, összeesküvés áldozata lett, mert olvasmányait szükségképpen idősebbek válogatják meg, eszményi szempontok szerint, és ezek az idősebbek, akik már a feledés rózsaszínû fátylán át nézik a múltat, még beszélgetéseikben is valószerûtlen életre készítik elő. Minden fiatalembernek magától kell rájönnie, hogy mindaz, amit olvasott és hallott, csupa hazugság, hazugság, hazugság; és valahányszor erre rájön, úgy érzi, mintha újabb szeget vernének testébe az élet keresztfáján. Az a különös, hogy mindenki, aki már átment ezen a keserû kiábránduláson, egy benne rejlő, de nálánál hatalmasabb erő ösztökélésére önkéntelenül maga is hozzátesz valamit. William Somerset Maugham
7. Botor és feledékeny a felnőtt elme, amikor lebecsüli az ifjúságot. Joanne Kathleen Rowling
8. Az emberek túlbecsülik a változást. Deborah Harkness
9. Háború az, mikor a túl ifjút és eszetlent kijátssza az idősebb és zordabb olyannyira, hogy végül egymás életére törnek.
10. A fiatalok mintha elfoglaltak volna mindent. Még a vezető pozíciójú öregek is úgy viselkednek, mint a fiatalok.