Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az írást, nézd, most elfojtom: az ujjak lassan elhalnak. De azért ma este is elmondom - hogy holnap majd elhagylak.

🌿 Egyszerűség 🔮 Jövőkép
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Kedvesem, fáj, hogy ezt kell mondanom, tegnap még szerettelek, ma már gyáván elfutok. Ez csak egy levél, szavakba önteni nem tudom, nem hazudok neked, nincs miért maradnom.
  2. Emlékezz rá, hogy egyszer még, utoljára, találkoztál velem... És ha van még benned valami belőlem, mártsd be tolladat a lenyugvó nap tüzébe, s írd meg nekik... írd meg ezt a találkozást... és írd meg nekik, hogy hagytalak el, és hogy tûntem el, beleolvadva az alkonyodó égbe, ifjan, szépen és végtelenül szabadon, hogy ne lássalak többé. Karinthy Frigyes
  3. Utolsó arcomat Neked mutatom most, kedvesem. Elviheted magaddal, Kísérjen utadon szerelmesen. Republic
  4. A hosszú ölelésben elvesznek a percek, Lehunyom a szemem, ezzel leplezem a terhet... Elbújok válladon, elrejtem könnyem, Oly nehéz a búcsú, hát ne engedj el könnyen. Egy ölelést, egy csókot azért elviszek az útra, Ezzel szûkösen kibírom, amíg viszontlátlak újra. Children of Distance
  5. Az ujjaim sorra eleresztenek mindent, amit ismerni vélek. A bizonyosság fontos, de jó eséllyel eltakarja elménk elől az igazság fényét. David Owen Russell
  6. Ég veled, sírtam, de a búcsúszó elveszítette az értelmét, hiszen a kimondott szavakat hamarosan elmossa a feledés. Da Chen
  7. Nyugodalomra megyek, már itt van, kedves, az órám; El kell hát válnunk haj! nem akarva is el. Mig kiadom lelkem, tartóztasd könnyeid; ekkép Meghalnom nem lessz kétszeri kínos okom. Vitkovics Mihály
  8. Lassan vánszorog ma minden perc, érzem belülről, már mást ölelsz. De tudom jól, ha a szerelem elszáll, csak az emlékek élnek tovább. Somló Tamás
  9. Értsd meg hát, Drága, hogy én most utolszor simogatlak végig szemem még élő sugaraival, a felém lovagló irgalmatlan halál árnyékában sóhajtva, s kérlek, engedd, hogy titkom eláruljam s hangosan kiáltsam: szeretlek, szeretlek. Kuczka Péter
  10. Még meg sem köszöntem neked (...). Köszönöm, hogy megadtál nekem mindent, amire vágytam, szerelmet, ami felemészt, és szenvedélyt, kalandot. Nincs semmi más, amit úgy akarnék, mint hogy ez örökké tartson. De nem lehet. Most láthatlak utoljára, búcsút kell vennünk, szeretlek, de el kell engedjelek.
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat