Ugrás a tartalomra
Az Isten munkája feletti elmélkedés - legalábbis bizonyos mértékig - feljogosít bennünket arra, hogy csodálattal álljunk meg Isten bölcsessége előtt, és arról véleményt formáljunk. Az Isten munkáiról való gondolkodás pedig arra késztet minket, hogy megcsodáljuk Isten magasabb rendû hatalmát, s ennélfogva az emberi szívben tiszteletet ébreszt Isten iránt. Ez a gondolkodás fel is indítja az emberi lelket Isten jóságának szeretetére. Ha a teremtmények jósága, szépsége és csodálatossága oly nagy örömre indíthatja az emberi lelket, Isten saját jóságának kútfeje (összehasonlítva a teremtmények parányi jóságával) mennyivel inkább maga felé fordíthatja a felindult emberi elméket.
Kapcsolódó idézetek
-
Aki Istenről gondolkodik, imádkozik. Aki alkotásait csodálja, imádkozik. Aki bizalommal néz az égre, imádkozik. És legjobban imádkozunk akkor, mikor Istenre való gondolással segítünk embertársainkon.
Gárdonyi Géza
-
Akire kitartó intellektuális kíváncsiság jellemző, annak nem érdemes a vallásos magyarázatokat megismernie, minthogy azok csak hasonlóan érthetetlen rejtélyeket halmoznak az eredetiek tetejére. Mi adta Istennek az elmét, a szabad akaratot, a tudást, a jó és rossz megkülönböztetésének bizonyosságát? Hogyan tölti azokat bele a világegyetembe, amely, úgy tûnik, jól elvan a fizika törvényeivel? Hogyan veszi rá a kísérteties lelkeket, hogy kölcsönhatásba lépjenek a kemény anyagi világgal? És minden kérdés közül a legkellemetlenebb: ha a világ egy bölcs és kegyes tervnek megfelelően alakul, miért van annyi szenvedés?
Steven Pinker
-
A Mindenható végtelen bölcsessége mérhetetlen jóságával párosulva azt eredményezte, hogy mindent összevetve nem lehetséges jobb annál, mint amit Isten létrehozott. Olyannyira, hogy minden tökéletes harmóniában, s a legszebb összhangban áll egymással... Ebből kifolyólag valahányszor valami kifogásolhatónak tûnik Isten mûveiben, úgy kell ítélnünk, hogy nincs bennünk elég ismeret a dologgal kapcsolatban, egy bölcs azonban, aki megértené, úgy ítélne, hogy kívánni sem lehet jobbat.
Gottfried Wilhelm Leibniz
-
Azért vagyunk-e itt, hogy teremtsünk lelkünkkel valamit a lelkünkből, ami olyan, mint a lelkünk? Valamit, ami a mienk, ami nemcsak más, mint - más, de méltó ékessége lehet felemelt fejünknek.
Ady Endre
-
A világ mûködését kutatva Isten munkásságát kutatjuk, s ily módon mibenlétét is jobban megismerjük.
Frank Wilczek
-
Kell, hogy az embernek megadassék a képesség a szép felismerésére, a gyönyörûségre. Ezt elérheti, ha tisztán vannak tartva az érzései, ha szerényebben, kevesebb munkával megél s ráér a pihenésre s a pihenésben a bölcseletre, az isteni természet ismeretére. Ebben a kialakulásban él a mai ember, keresi az igazat, a szépet s önmagát... Keresi önmagát és az Istenbe vetett bizalmát. Az Isten megközelítésére feltétlenül szükséges, hogy az embernek tiszta legyen az érzése, befolyástalan a gondolatmenete.
Csontváry Kosztka Tivadar
-
Mi lehetne nemesebb törekvés annál, mint hogy Alkotónkkal együttmûködve jobbá tegyük a világot, amelyben élünk? Ha az ember cselekedeteit a tudomány fényében szemléljük, új reménységgel telünk meg. Alkotónk iránti hûségünk, aki képességgel, lehetőséggel és felelősséggel ruházott fel bennünket életünk és világunk tökéletesítésére, feltétlenül arra inspirál, hogy szívvel-lélekkel együtt munkálkodjunk vele ezért a nagyszerû célért.
Arthur Compton
-
Isten a végtelen bölcsességhez illően úgy rendezte el a dolgokat, hogy a mûveiben hallhatjuk a hangját. Tanítja azokat, akik észreveszik, elénk tárja és megmutatja az isteni misztériumokat és mindazt, ami közvetlenül hozzá és spirituális birodalmához tartozik. Isten mûve nem más, mint Isten kedves hangja vagy anyanyelve, amellyel az intelligens lényeket tanítja a hozzá tartozó dolgokra.
Jonathan Edwards
-
Minél többet dolgozom a Természet erőivel, annál inkább érzem Isten jóindulatát az ember iránt; minél közelebb vagyok ahhoz a nagy igazsághoz, hogy minden az Örök Teremtőtől és Fenntartótól függ, annál inkább érzem, hogy az úgynevezett tudomány, amivel foglalkozom, nem más, mint a Legfőbb Akarat kifejeződése, melynek törekvése, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz, hogy segítsen nekik magukat jobban megérteni és megjobbítani.
Guglielmo Marconi
-
A természet ismerete az út a Teremtő nagyságának a csodálásához, mert általa Isten fenségének igazi szemléltetőeszköze tárul elénk. A természet törvényei és a természeti jelenségek ismerete nélkül az emberi elme kudarcba fullad azon próbálkozásánál, amikor a Teremtő nagyságát és kifürkészhetetlen bölcsességét akarja elképzelni.
Justus von Liebig