Az olyan ember, aki csak úgy tartja elviselhetőnek az életet, ha megmarad az énje felszínén, megelégszik annyival, hogy magából csak a puszta felszínt engedi láttatni.

Kapcsolódó idézetek

1. Csak az történik az emberrel, amit természeténél fogva képes elviselni.
2. Élni csak az él, aki megél valahogy. Victor Hugo
3. Aki tisztában van azzal, milyen keveset kaphat valaki ettől az élettől, ha csak azért éli, hogy élje éppen, nem egy egészséges ábrándjától, de egy hóbortjától is kegyetlenség megfosztani valakit. Tersánszky Józsi Jenő
4. Az ember csak a magafajtával tud együtt élni, olykor még azzal sem; mert nehéz elviselni azt, ha a másik pont olyan, mint ő. Johann Wolfgang von Goethe
5. Akkor maradhat csak igazán ember az ember, ha kapcsolatban áll másokkal; aki magányosan, csak magára gondolva él, az egy idő után szegényesnek, sőt elviselhetetlennek találja életét, s különböző méltatlan módokon igyekszik jobbulást találni.
6. Csak öntelt ember veti el magától a földi életet s az összes földi gyönyöröket egy olyan lény kedvéért, aki talán nem több egy elvont fogalomnál. Jostein Gaarder
7. Az ember is csak akkor fordul önmaga felé, csak akkor gondol túl sokat önmagára, ha nem találja azt az értelmet, mely az életét "megélésre méltóvá" tehetné. Viktor Emil Frankl
8. Csak az élhet együtt a világegyetemmel, a maga teljességében és végtelenségében, aki ki tud bújni a bőréből, el tudja felejteni önmagát és a kényszerítő körülményeket.
9. Aki egy emberben a magasságot nem akarja látni, annál élesebben fürkészi mindazt, ami alacsony és felszíni benne - s magát árulja el vele. Friedrich Nietzsche
10. Az élet az embert csak olyan próbák elé állítja, amelyekkel képes szembenézni. Guillaume Musso