Az ördög bukott lélek. A végtelen jóságú Isten bizonyára nem bünteti őket csak véges idejû büntetéssel. Világot teremt neki, hogy megtisztuljon. Így öltenek az ördögök Isten kegyelméből emberi testét. Öltenek annyiszor, míg csak meg nem javulnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Az embereket vagy az Isten teremti vagy az ördög. Még pedig számra az ördög teremt többet, kiválóságban az Isten és érdekességben ismét az ördög. Lux Terka
2. Isten tehát megteremtette az embereket, akik rendelkeznek bizonyos képességekkel és szabad akarattal, ám amint használni kezdik ezeket a képességeket és a szabad akaratukat, a pokolba jutnak érte, vagy más büntetést rónak ki rájuk emiatt? Más szavakkal: megteremtik az embert a rendkívüli képességeivel, ám az élet értelme abban áll, hogy azokat nem használhatja, különben megbüntetik. Bärbel Mohr
3. Milyen gyáva is az ördög! Nem akarja megmutatni az igazi arcát. Nincs egyetlen, tömör lényege - millió darabkára esik szét, s így furakodik be a vérbe, a lélekbe. Joanne Harris
4. Isten vagy az Élet sohasem büntet. Az ember bünteti önmagát az Istenről, Életről, Világegyetemről alkotott téveszméi révén. Gondolatai teremtő erejûek, ő tehát megteremti saját nyomorúságát. Joseph Murphy
5. A halál akarása Isten bosszúsága teremtményének nemsikerülte fölött. Ez az egyetlen, amiben az ember felülmúlja az Istent, mert Isten nem tudná önmagát megszüntetni, bármennyire akarná. Leonyid Leonov
6. Az ördög valóságos, és ő nem egy kis vörös ember szarvakkal és farokkal. Gyönyörû is lehet, mert ő egy bukott angyal és Isten kegyeit élvezte.
7. Az ember nem isten. Nem csak az ereje véges, de olykor ő maga az ördög.
8. Az ember ördögöt formálhat magából, ha kellő ideig, kellő energiával ûzi az ördög mesterségét. Nathaniel Hawthorne
9. Sok olyan ember van a világon, aki el akarja adni a lelkét az ördögnek. A probléma csupán annyi, hogy egyre kevesebb az ördög, aki szeretné megvásárolni. Genki Kawamura
10. Senkinek nincs joga ítélkezni a másik fölött. Az ember maga ítéli meg magát a tetteivel. Ha valaki elveszi a másik életét, főleg, ha ártatlanét, büntetésből ő is elveszti az élethez való jogát. A gyilkosság így lesz öngyilkossággá, a természet törvényei szerint. Nevezzék bár sorsnak, vagy Isten kezének, a rosszakat végül megítélik, olyan érzékfölötti, természetfölötti módon, amelyet a halandó nem érthet és soha nem is fog érteni. Az igazságtalanság azonban sohasem marad büntetlen, azon egyszerû tény miatt, hogy minden ember meghal. És gyakran úgy halunk meg, ahogyan éltünk.