Az őseimet elfelejtettem, utódom nem lesz, mert nem akarom, kedvesem meddő ölét ölelem sápadt holdak alatt és nem tudom elhinni néki, hogy szeret.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem gondolok ki semmi újat, hagyom jövőm, s veled a múltat idő kútjába elsüllyedni, hozzád többé már nem köt semmi.
2. Elhagylak, s lépteim megint mögéd szegődnek. Mert nem szerettem én még senkit így előtted, és nem tudok utánad szeretni senki mást. Varró Dániel
3. Már csak elalvás előtt gondolok rád nem szeretlek már hát nem is gyûlöllek pedig tudom gyûlölnöm kellene ha tudnám gyûlölni akit szerettem. Somlyó György
4. Karjaid engem többé nem melegítenek. Tested eztán nem az én combomon hevül. Idén is csak kuporgok majd a takaró alatt, s vágyom utánad szemérmetlenül.
5. Véled kelek, véled fekszem, Emléked tüzénél melegszem. Görcsösen, némán átkarollak: Tört roncsa zátonyult hajómnak. Első reményem, első álmom, Utolsó üdvöm, végsugárom. Betöltetlen, égi ígéret, Titkon, éjjel szenvedek érted. Berde Mária
6. Kezeidet el nem érem már, Nem érzem bőröd bársonyát. Tekinteted még bennem él, Õrzöm hamis szerelmedért.
7. Nem érek rá többé könnyû ölelésre, ha nagyon szeretsz, hálás leszek érte, ha nem csábitasz el, magad vesztesége. Szabó Lőrinc
8. Letörlöm-e arcodról az esőket csókjaimmal? - oly mindegy ez ma már nekem. Ahogy az ősz a fagy beálltán a virágról, lemondok rólad, szerelem. Ladányi Mihály
9. Meg kellett volna ölelnünk, talán megcsókolni, megmondani neki, hogy szeretjük. Egyszerûen, ember módra megsajnálni. De nem tettük. Restelltünk szentimentálisnak látszani... mi egyszerûen vakok voltunk, esztelenek! Valentyin Petrovics Katajev
10. Elhervad a virág, akit nem öntöznek; Elhervad a leány, akit nem ölelnek. Öleltem eleget, öleljen már más is; Szerettem a babám, szeresse már más is.