Az utóbbi időszak nyugati emberének az egyik vonása az, hogy felületes, szétszórt, mert rengeteg inger éri, felpörgettük magunk körül az életet. Gondoljunk arra a tipikus mai emberre, aki megy át egy nagy útkereszteződésben, egyik fülében a mobiltelefon, a másikban a zene szól, közben még esetleg egy számítógépecske is van a kezében, csak azt nem veszi észre, hogy a lámpa piros!

Kapcsolódó idézetek

1. Az időérzékelésünk azon múlik, hogy mennyit tudunk kiaknázni az előttünk álló lehetőségekből. Akkor érezzük, hogy kevés az idő, ha úgy érezzük, hogy az előttünk álló lehetőségeket nem tudtuk kihasználni. (...) A mai ember előtt annyi lehetőség áll, és annyira azt érzi, hogy ezeket nem képes mind kihasználni, hogy ezért érzi az időnek a rövidségét, és ezért van benne ez az állandó, zaklatott rohanás. Ha ezt vissza tudnánk venni, akkor rettenetesen tudnánk élvezni azt, amit a 21. század nyújt.
2. Az ember élete tele van pici kompromisszumokkal, pici szőnyeg alá söpört problémákkal, eltolt dolgokkal, halogatásokkal. Nagyon könnyû valakiben azt a benyomást kelteni, mintha a másik szinte átlátna rajta. Csak olyan általánosságokat kell szépen megfogalmazni, amelyek minden emberre igazak, csak nem szokás róla beszélni. Pléh Csaba
3. Ez a primitív, kényelmes, kevéssel beérő mai világ kiokád magából, igényesnek, mohónak talál, egy dimenzióval gazdagabb vagy a kelleténél. Az olyan emberek, mint mi, manapság nem tudnak élni és az életnek örülni. Aki csinnadratta helyett zenére, szórakozás helyett gyönyörre, pénz helyett lélekre, nyüzsgés helyett igazi munkára, játszadozás helyett szenvedélyre vágyakozik, az ebben a tetszetős világban nem találja meg az otthonát. Hermann Hesse
4. Az élet már csak ilyen. Az ember azt hiszi, ura a helyzetnek, szépen, precízen ki van jelölve az útvonal, amit be fog járni. Aztán egy szép napon autókázik a sztrádán, és egyszer csak: bumm! Valaki belerohan hátulról. Az ilyesmit nem láthatjuk előre. Ilyenek az emberek is. Kiszámíthatatlanok. Hiába érezzük úgy, hogy valakit ismerünk, mint a tenyerünket, hiába vagyunk biztosak az érzéseiben, a reakcióiban, attól még okozhat meglepetést. Emma Chase
5. Most mindannyian megtapasztalunk valami olyasmit, amivel a nyugat-európai társadalmak tagjai évtizedek óta nem szembesültek: hogy törékenyek vagyunk, törékeny a mindennapi életünk fizikai és anyagi biztonsága. Tényleg csak aprócska porszemek vagyunk a világegyetemben. Kiss Tibor Noé
6. Bizonyos eseményekről egyszer csak kiderülhet, hogy átjáróként mûködnek az ember életében, egyik életszakaszból a másikba. És nem csak azokra a lépésekre gondolok itt, amelyeket az ember szándékosan tesz, mint mikor mondjuk elköltözik otthonról, elvállal egy új állást, vagy egy nyári délután hozzámegy ahhoz, akit szeret. Hanem a váratlan eseményekre is; egy telefonra az éjszaka közepén, balesetekre, rizikós döntésekre, melyek nem jönnek be.
7. Van, hogy az ember jól érzi magát. Van, hogy az egész napja szuperül telik. Aztán kap egy üzenetet, egy telefont, egy hírt az egyik barátjáról, aki élete legnehezebb pillanatát éli át. A városban mászkálás, a paintball, a szép idő vagy a nevetés. Egy másodperc alatt tûnt el. Hogy ez mi? Ez az élet. Így mûködik. Egyik pillanatról a másikra változik, és egyszerûen nem tehetünk mást, csak annyit, hogy hozzáigazodunk. Leiner Laura
8. A mai ember élete nem kedvez az elmélyülésnek. Hiányzik belőle a nyugalom, a kontempláció, a modern élet a nyughatatlanság és a rohanás terepe - cél és megfontolás nélküli versengés. Aki egy pillanatra megáll, azt a következő pillanatban leelőzik.
9. Az emberek túlnyomó többsége csak megy előre leszegett fejjel, és nem veszi észre, hogyan zajlik az élet, fogalma sincs, mi mit jelent. A képességeik általában kimerülnek abban, hogy a közvetlen környezetükben evickélő többi embert figyelik, és ha könnyedén követhető viselkedési sablonokat látnak, akkor azokat lemásolják. Azt szajkózzák, amit a kollégájuk a munkahelyen, úgy beszélnek, ahogy a sorozatok szereplői a tévében, arra a pártra szavaznak, amelyikre a baráti körük vagy a családjuk. A tömeg egyszerûen képtelen elválasztani a fontos dolgokat a lényegtelenektől, sőt még azoktól is, amik kifejezetten a saját életüket rombolják. A magamfajta ember, aki odafigyel a részletekre, aki átlátja az ok-okozati összefüggéseket, és mindezt a saját hasznára tudja fordítani, csak nyerő lehet egy ilyen rendszerben. Aki pedig igazán beleszövi az életét a folyamatok anyagába, az fölismeri a csomópontokat is, azokat a lehetőségeket az életben, amik mellett majdnem mindenki más elmegy. Mártonffy András
10. A túlpörgetett élet, amiből teljesen hiányzik az odafigyelés, előbb-utóbb lerontja az emberek önértékelését. Az emberek nagy része nem engedi, hogy kifejlődjön benne az együttérzés, mert az kényelmetlenségekkel járhat, megváltoztatja az életet. De akiben nincs együttérzés, annak számára kizárólag fekete és fehér a világ. Akiben viszont van, annak milliárd színû.