Most mindannyian megtapasztalunk valami olyasmit, amivel a nyugat-európai társadalmak tagjai évtizedek óta nem szembesültek: hogy törékenyek vagyunk, törékeny a mindennapi életünk fizikai és anyagi biztonsága. Tényleg csak aprócska porszemek vagyunk a világegyetemben.

Kapcsolódó idézetek

1. A születésünk pillanatától kezdve ketyeg az óra. Eljutunk az élet különböző szakaszaiba - először gyerekek vagyunk, azután felnőttek leszünk, munkába állunk, családot alapítunk, aztán egyesek megöregszenek, mások nem -, és egész idő alatt ketyeg az óra. Az ember néha megijed valamitől, történik vele valami, ami az órára emlékezteti. Talán rákos lesz, vagy meghal az egyik barátja. (...) Ilyenkor eszünkbe jut, hogy halandók vagyunk, és bármelyik pillanatban kiránthatják a lábunk alól a szőnyeget. Szerintem az emberek többsége nem fogja fel, milyen törékeny az élet. J. D. Barker
2. Az ember láthatatlan kicsi porszem a nagy világban, az ember élete alig mérhető parányi egység az idők végtelenségében, és mégis ez a pici porszem, ez a parányi idő mi vagyunk, életünk sok ezernyi változatával, küzdelmével, gondolatával, örömével és bánatával. Jász Géza
3. A szerelem törékeny, mi pedig nem vigyázunk rá eléggé, csak próbálunk úgy átevickélni az életen, hogy reméljük, ez a törékeny dolog ellenáll minden csapásnak.
4. Olyan erők vannak a világban, amikhez képest én könnyû kendő vagyok. Mind azok vagyunk. A szél felkaphat, hogy elsodorjon, a Nap szénné égethet, a víz, a tenger bármikor összetörhet. Semmik vagyunk, az egész részei, kis porszemek.
5. Az élet szépsége és törékenysége elválaszthatatlan. Csak ideig-óráig maradunk fiatalok. Szexisen megyünk az utcán, míg egy nap észre nem vesszük, hogy fittyet hánynak ránk. Gyerekeinkkel pörölünk, míg egy nap észre nem vesszük, hogy egykori helyük csöndes, mert már a maguk útját járják. Egészségesek vagyunk, míg egy diagnózis térdre nem kényszerít. Az egyetlen bizonyosság a bizonytalanság.
6. Noha a hihetetlen fejlődésnek köszönhetően elődeinknél jóval hosszabb ideig és nagyobb kényelemben élhetünk - még mindig kísért bennünket a bensőnkből fakadó törékenység tudata. Egy apró vírus, egy váratlanul elpattant kis véredény, egy, a végtelen osztódás során megbolondult sejtcsoport egyaránt ijedelmet okozhat vagy félelmet kelthet. Guido Tonelli
7. Nem félek a haláltól. Mi a jelentősége a világmindenség mértékével mérve, hogy létezem-e vagy sem? Mindannyian csak apró porszemek vagyunk, még ha fontosnak és különlegesnek érezzük is magunkat.
8. Időnként tudatosan lépek ki abból a látvány- és zajszennyezésből, ami nap mint nap, óráról órára ér bennünket a civilizációban. Terhelt világban élünk, szinte alig akad tiszta pillanat, amikor önmagunk lehetünk. Fa Nándor
9. Ez a mi korunk veszélye: feszültség érezhető a világban, szörnyû feszültség, amely már-már pattanásig fokozódott. Az emberek boldogtalanok, és a lelkiviláguk egészen megzavarodott. John Steinbeck
10. Többé-kevésbé mindannyian alvajáróként élünk ebben a világban. Gyermeki naivitással és nemtörődömséggel tengünk-lengünk itt, és nem vesszük tudomásul, vagy nem merjük bevallani magunknak, hogy egy veszélyekkel teli világban élünk, amelyben nagyon könnyû megsérülni vagy akár elpusztulni. Hajlamosak vagyunk nem tudomásul venni azt, hogy olyan világban élünk, amely csak bizonyos, nem túl nagy mértékben kompatibilis a mi alkatunkkal, szükségleteinkkel és vágyainkkal. Hankiss Elemér