Azért nem jut olyan sok ember sehova az életben, mert amikor a lehetőség kopogtat az ajtajukon, éppen a hátsó kertben keresgélik a négylevelû lóheréket.

Kapcsolódó idézetek

1. A siker rendszerint azoknak az ajtaján kopogtat, akik túl elfoglaltak ahhoz, hogy keressék azt. Henry David Thoreau
2. A szerencse ritkán kopogtat kétszer ugyanazon az ajtón.
3. Keserves dolog lemondani a szerencséről, amikor az ajtónkon kopogtat. Émile Zola
4. Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót. Milton Berle
5. Akik keresnek, találnak. Az ajtóik várják őket. De utána bármi megtörténhet. Vannak olyanok, akik megtalálják az ajtót, bekukucskálnak rajta, és becsukják. Mások hozzá sem nyúlnak az ajtóhoz, még akkor sem, ha furdalja őket a kíváncsiság. Azt hiszik, hogy engedélyre van szükségük. Azt hiszik, hogy az ajtó valaki más kedvéért áll ott, még akkor is, ha őket várja. Erin Morgenstern
6. Az élet túl hosszú otthon, de túl rövid ahhoz, hogy az ember otthonra leljen máshol. Gerlóczy Márton
7. Az ember nagyon nehezen nyugszik csak bele a reménytelenségbe, abba, hogy egyedül van, halálosan és reménytelenül egyedül. Nagyon kevesen bírják csak el a tudatot, hogy életük magányára nincs megoldás. Reménykednek, kapkodnak, menekülnek emberi kapcsolatokba, s e menekülési kísérletekbe nem visznek igazi szenvedélyt, sem odaadást, menekülnek elfoglaltságokba, mesterséges feladatokba, sokat dolgoznak vagy tervszerûen utaznak, vagy nagy házat vesznek, vagy vásárolnak nőket, kikhez semmi közük, vagy gyûjteni kezdenek, legyezőket, drágaköveket, vagy ritka rovarokat... De mindez nem segít. (...) Ezért, mindenekelőtt, kínjukban és zavarukban, rendet tartanak. Minden éber pillanatukban rendbe rakják maguk körül az életet. Állandóan "intéznek" valamit, ügyiratot vagy társas együttlétet, vagy pásztorórát... Csak egyetlen pillanatra nem maradni egyedül magukkal! Egyetlen pillanatra nem látni ezt a magányt! Márai Sándor
8. Az élet egy játék, csak meg kell találni a dobókockát. Kevesen találják meg. Méder Áron
9. A lehetőség néha bekopogtat hozzád, de az esetek többségében csak belopózik, majd csendben odébbáll.
10. Ahogy visszatekintek a világra, amit hátrahagytam, minden olyan világossá válik: a felfedezésre váró szépségek, a napvilágra vágyó titkok. De az emberek ritkán állnak meg, hogy körbenézzenek, csak mennek tovább. Igazán kár, pedig annyi a látnivaló!