Ugrás a tartalomra
Azt, amit mi érzéki tapasztalásnak nevezünk, az az elvesztett, közvetlen tudás helyén keletkezett. Az ember azért lát, mert vak, és azért hall, mert süket. Amit érzéki tevékenységnek nevezünk, az az érzékek ájulása, csupa feledés, távolság és eltemetettség.
Kapcsolódó idézetek
-
Különös dolgok történnek velünk, amikor meghalunk. Eltûnnek az érzékeink: tapintás, ízlelés, szaglás és hallás távoli emlékké homályosulnak. De a látásunk... a látásunk élessé válik, és a világ, amit magunk mögött hagytunk, hirtelen oly tisztán rajzolódik ki előttünk. Na persze mindaz, ami a holtak számára látható, jórészt élőknek is feltûnhetne, ha vennék a fáradságot, hogy vessenek rá egy pillantást.
-
Egy vak hallhatja, mi történik a háta mögött és a feje fölött, a süket mögötti világ viszont, akár a szakadék. A süket kevesebbet tud az őt körülvevő világról, mint a vak.
Tommy Wieringa
-
Amit tapasztalunk, az legtöbbször egy nagy, összefüggő massza. Amikor azonban elkezdünk figyelni, rájövünk, hogy az észlelésünk többrétegû: belső és külső tapasztalásokból áll, és ezeken belül is többfelé ágazik. Belső tapasztalásunk gondolatokból, érzésekből és fizikai érzetekből áll; külső tapasztalásunk a környezetből, saját és mások viselkedéséből, tetteiből tevődik össze. Mindezek egyenként és egyszerre keletkeznek, kölcsönhatásban állnak, és hatnak egymásra.
-
Csak a dolgok emlékét látod, ezért unatkozol. Az unalom pedig az élet tudatának alapvető hiánya; az unalom az elmébe zárt tudat. Először el kell veszítened az elmédet, hogy eljuthass az érzékeidhez.
Dan Millman
-
Sajnos ma már a közönségnek is elveszett az a belső érzéke, hogy átadja magát egy meg nem tagadható folyamatnak, mert "érteni" akarja, amit látott, zavarja, ha nem tudja, mit és miért kellene élveznie. És ez az élet más területeire is igaz: mindent "érteni" akarunk, mert elveszítettük a kapcsolatot a valóság mélyebb tartalmaival, és azt hisszük, hogy intellektuális magyarázatok által kerülünk majd közelebb ezekhez.
Vekerdy Tamás
-
Csalnak az ember érzékszervei is, amelyeket csupán vágyai táplálnak. A vágy lát, a vágy hall, a vágy tapint, a vágy érzi az illatot, a vágy érzi az ízeket. Két ember sohasem látja vagy érzi egyformán ugyanazt. És ugyanaz az ember sem hall vagy érez ugyanúgy különböző időpontokban. Lehet valami kellemes és vágyat ébresztő, de rövid idő múltán ellenszenvessé és értéktelenné válhat. Ezért az ember egész életében hazudik önmagának, ha csupán érzékszerveinek hisz.
Mika Waltari
-
A létezés tudata az érzéki benyomások összességéből ered, tehát ez a tudat is érzékelések eredménye. (...) Ahol nincs érzékelés, ott nem ismerhetik a létezés fogalmát sem.
Lev Tolsztoj
-
Lehetünk süketek, mégis értékelhetünk egy festményt. Lehetünk vakok, de élvezhetjük a muzsikát. Hangversenyen néha, hogy jobban halljunk, lehunyjuk a szemünket. A mûvészek által mesterségesen újjáteremtett élet valamiképpen specializált formában tér vissza hozzánk: egyszerre csak egy érzékünkre hat.
Jean-Louis Barrault
-
Az észlelés elsősorban nem a külvilágból érkező jelektől függ, hanem sokkal inkább az ellenkező irányba tartó észlelési előfeltételezésektől. Nem csak passzívan érzékeljük a világot, hanem aktívan teremtjük. Az általunk megtapasztalt világ sokkal inkább belülről kifelé keletkezik, mintsem kívülről befelé.
Anil Seth
-
A fizikai világ millió vibrálás - de mi az, ami rezeg, lüktet? A szemnek a szín, a fülnek a hang, az orrnak az illat, az ujjaknak az érintés. Ezek csak különböző nyelvek egyetlen dolog leírására, az érzékelés különböző minőségei, a tudatosság különböző dimenziói. "Mi az, aminek ezek eltérő formái?" - a kérdés értelmetlennek tûnik. Ami a szemnek a fény, az a fülnek a hang. Nekem úgy tûnik, az érzékek nem egy közös dolog kifejezésmódjai, formái, dimenziói, hanem egymásé, mintegy kört alkotva. Ha jobban megfigyeljük, az alak színné változik, a szín rezgéssé, a rezgés hanggá, a hang illattá, az illat ízzé, az íz tapintássá, a tapintás ismét alakká.
Alan Watts