Bár napjaink matematikakönyveiben szinte hemzsegnek az absztrakt szimbólumok, ez azonban éppúgy nem jelenti a matematika lényegét, mint ahogy a zene valódi mibenléte sem a hangjegyek jelölésrendszerében keresendő.

Kapcsolódó idézetek

1. A matematikának és a zenének is van egy szimbólumokból álló szaknyelve, s azzal megragadhatjuk az általunk létrehozott vagy felfedezett mintázatokat. A zene sokkal több a kotta öt vonalán le-fel táncoló fél- és negyedhangjegyeknél. S a matematikai szimbólumok is csak akkor kelnek életre, ha az elmében megszólal a matematika. Marcus du Sautoy
2. A matematikus is, a muzsikus is, végső fokon minden igaz mûvész, a dolgok belső absztrakt szépségét, harmóniáját, összefüggéseit igyekszik kifejezni. Mindegyik a maga nyelvén. A zenét sokan megértik. A matematikát kevesen. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének a matematikusnak ugyanolyan élményei az alkotás közben, ugyanolyan esztétikai élményei, mint amilyenek keletkeznek bennünk, ha valami nagyon szép zenemûvet hallgatunk, vagy amit átél a zeneszerző akkor, amikor rájön arra, hogy mi való ide, mi az az igazán szép. Alexits György
3. A matematikusok rákényszerülnek, hogy írásos szimbólumokat és képeket használjanak világuk leírásakor - egymás számára is. De a szimbólumok úgy viszonyulnak ehhez a világhoz, mint a hangjegyek a muzsikához. Ian Nicholas Stewart
4. A hangjegyek világos emberi üzenetre törekszenek, de igazából nem jelentenek semmit. Csak színtiszta gyönyörûséget. Vagy mindenkire egyformán kiterjedő szeretetet a legkevésbé körülírt, legtágabb értelemben. Ian McEwan
5. Midőn egy virtuóz muzsikus előadja a megtanult darabot, akkor azt mindenki, aki nem teljesen botfülû, képes élvezni. A muzsika élvezetéhez nem szükségesek előtanulmányok. A matematika azonban kizárólag úgy "élvezhető", ha megtanuljuk, hogy lehet életet lehelni a szimbólumokba. A matematikai mintázatok és struktúrák éppúgy az elmében találnak visszhangra, mint a zenei formák - az emberekben mégsem fejlődött ki semmiféle "matematikai hallás". A matematika csupán az "értelem szemével" látható. Keith Devlin
6. Gyakran azt a kérdést szegezik a matematikusnak, miért foglalkozik holmi absztrakt elméletekkel gyakorlati problémák helyett? Ezt a kérdést azért lehet egyáltalában feltenni, mert a matematikának valóban óriási gyakorlati jelentősége van. Mindenki nagyra értékeli a zenét vagy a szobrászatot; mégsem jut senkinek eszébe megkérdezni, mi a gyakorlati jelentősége Händel "Vízizené"-jének, vagy Michelangelo "Piéta"-jának. A matematika milliókban kelt épp olyan vagy talán még nagyobb örömet, belső kielégülést, mint bármelyik mûvészet. Ezt ne felejtsük el, amikor a matematika gyakorlati jelentőségéről beszélünk!
7. A matematika nem zene, amelynek a szépsége a széles körû nem muzsikus hallgatóságnak is örömet okoz. Abban az esztétikai élvezetben, amelyet a matematikai szépség idéz elő, csupán a szakemberek szûk köre részesülhet. Lev Szemjonovics Pontrjagin
8. Nem minden egyenletből és nem minden képletből fakad szépség. Nem minden matematika rejt magában szépséget és harmóniát.
9. A matematika olyan játék, amelyet egyszerû szabályok alapján, papíron játszunk jelentés nélküli szimbólumokkal. David Hilbert
10. Végeredményben a matematika sem egyéb, mint a realitástól megfosztott, de szabályokkal bizonyos mértékig korlátozott szabad akciótér. Csányi Vilmos