Baráti emlék: "érettségi kép", Húsz éve itt függ a szobám falán, Húsz év óta talán ma legelőször Néztem e kép szemébe igazán.

Kapcsolódó idézetek

1. Néztél már úgy a tükörbe, hogy azon gondolkodtál, tényleg a saját szemed néz-e vissza rád? Ültél már úgy üres szobában, hogy hirtelen rájöttél, nem vagy egyedül? Nem kellemes. Neil Gaiman
2. Az emlék újabb emlékeket idézett fel bennem, és csakhamar azon kaptam magam, hogy az elmúlt éveken merengek: lelki szemeim előtt megelevenedtek fontos események, nagy győzelmek és fájó veszteségek. Darren Shan
3. Olyan sokáig éltem árnyékban, míg a sötétség a világommá nem vált. De az idő múlásával a szeretteim felkapcsoltak egy lámpát. Ez először elvakított, olyan fényes volt. De az évek során a szemeim hozzászoktak, és most már látok. Így már koncentrálhatok a jövőmre, amely fényes. Fényesebb, mint valaha.
4. Az elmúlt 33 év során minden reggel belenéztem a tükörbe, és megkérdeztem magamtól: "Ha a mai lenne az életem utolsó napja, azzal szeretném vajon tölteni, amit ma csinálni fogok?" És valahányszor a válasz túl sok napon át volt "nem" egyhuzamban, tudtam, hogy valamin változtatnom kell. Steve Jobs
5. Régen, még kilencedikben, elemzést kellett írnom egy versről. Az egyik sora az volt, hogy "ha nem lenne nyitva a szemed, nem tudnád, mikor álmodsz és vagy ébren". Akkoriban ez nem jelentett számomra túl sokat. (...) Most, három évvel később, tökéletesen megértettem a verset. Mert az utóbbi időben tényleg olyannak tûnik az életem, mintha az álom határán lebegne. Richelle Mead
6. Fakó fényképpel nézek egyre szembe, ahogy az íróasztalnál ülök. Mi minden jut egy képről az eszembe, láttán borongok és felderülök. Dsida Jenő
7. Szinte egész életem során féltem. Rettegtem attól, ami történhet, ami talán történik, vagy nem. Ötven éven át így éltem. Erre riadtam föl az éjszaka közepén. De tudod, amióta rájöttem erre, remekül alszom. Rá kellett jönnöm, hogy a félelem, az a legrosszabb, az az ellenségünk.
8. Néha előkerülnek régi képek, és velük együtt előrobban sok évnyi emlék, döntés, választás, ami a mosthoz vezetett. Néha visszamennék egy-egy pillanatba, néha kimerevíteném azokat az érzéseket. Néha nehézzé válik a bizonyosság, hogy így rohan az idő. Néha meg könnyûvé a gondolat, hogy mi mindent láttam, kaptam, adtam, és milyen jó mégis a mostban létezni.
9. A szemembe néz, és egy pillanatig, vagy tán örökre, állom aggódó, égető tekintetét. Aztán a figyelmem a szép formájú szájára terelődik. És huszonegy évem során most először azt akarom, hogy megcsókoljanak. E. L. James
10. Az emlék évekig, akár évtizedekig tökéletesen rejtőzködik, aztán hirtelen visszatér egy fotóval vagy egy dallammal, egy illattal, vagy akár egy ízzel.