Belül én már rég meghaltam, csak a maszkom él, belül én már rég meghaltam, egy maszk nevet feléd.

Kapcsolódó idézetek

1. Valami megszûnt bennem, elpusztult rég, arcomon nem láthatod, de belül üvöltenék.
2. A holnap holtnak lát, A szívem ellopták, Csak testem él tovább, még egy perc, Mégsem ordít vád, Csak könnyem ér hozzád, Csak egy perc talán, hogy végleg elfelejts.
3. Amivel magamhoz kötnélek, csak engem fojt, vág, köt a gúzs. Én fuldoklom, már alig élek, s Te egyre jobban szabadulsz. Váci Mihály
4. A haláloddal meghalt egy részem, többé már nem vagyok teljes ember. Képtelen vagyok élni nélküled, és azt sem tudom, nélküled hogyan lehetek újra önmagam.
5. Voltam valaha. Már élő emlékezet sem, írás sem őrzi rég a nevemet. A múltba, a világon tátongó résbe estem, amely benyeli majd a földet s az eget. Rakovszky Zsuzsa
6. Meghaltál, hogy bennem élj. Keszei István
7. Maradtam, aki voltam, mikor megismertél régen, Csak közben megőrültem, meghaltam, nagyon-nagyon mélyen. Children of Distance
8. Egyre-kettőre lekopik rólam, Amit tudtam, amit akartam Magam is alig emlékszem magamra, S mire meghalok, rég meghaltam. Ignotus
9. Félig én már át vagyok. Úgy nézz rám, ha elmegyek, Látsz-e újra engemet, Azt te már nem tudhatod. Nagy Endre
10. Itt maradtam egyedül, négy fal közé bezárva. A percek szenvednek, várnak az idő halálára. Minden hideg, minden fagyott, belepett mindent a hó. Az összes dolog halott, csak hiányod állandó. Fluor