Beszélhet tőlem bárki, bármit, Már én csak arra hallgatok, A mit szivem mond, - s el nem ámít, Jóakaróim, ajkatok.

Kapcsolódó idézetek

1. Íme, lássátok, emberek: valaki mindent elszeret, amit a szívem megszeret. Valaki mindent elszólít, amit a szavam megszólít. Igényt mindenre tarthatok, berzenghetek, lázonghatok, de semmit meg nem tarthatok!
2. Szeretlek? - kérdezed. Zárt ajkam nem kiált már? Hosszú sóhajaim nem vallanak Neked? És megbúsult szivem, mely már holttá eped, míg moccanatlanul csüngök szemed varázsán? (...) csak nyelvem hallgatag, mert sejti már szivem: ahhoz képest, amit átérez, semmi, ha - "szeretlek" - ezt kimondom. Vittorio Alfieri
3. Hiába millió hang, Csak a tiéd hallom. Az én nyelvemen beszélsz, Talán nem is létezem Nélküled.
4. A szívem szerint szólok. Nő vagyok, nem szólhatok másképp. Márai Sándor
5. Csitt, kedvesem! ajkam ajkadra teszem, hogy a hang ne sodorjon el tőlem-tőled hogy a szó ne takarjon el előlem-előled most a csend beszél nekem-neked most valami elkezdődik életem-életed... (...) Csitt, kedvesem! beszélgessünk szavak nélkül szerelmesen.
6. Nem tudom pontosan kifejezni, amit érzek, ezért vagy hallgatok, vagy azt mondom, amit mindenki mond. Így remélem, hogy megértenek. Ágai Ágnes
7. Tudni semmit sem tudok. De a szívével egyet és mást megérez az ember. Hagyd, hogy a szíved szóljon, az arcokat faggasd, ne arra hallgass, amit a nyelvek mondanak. Umberto Eco
8. Nem kellenek a nagy szavak, hallom minden sóhajod, elárul minden szívverés. Zanzibár
9. Kiáltani szeretném, s nem lehet, még súgni se szabad a nevedet, még gondolni se - jaj, elárulom, pedig belül csak azt visszhangozom, a hangos titkot, mely életemet úgy édesíti, édes nevedet. Szabó Lőrinc
10. Akit szerettünk, nem feledjük, Bármit beszéljen ajakunk. Megrezzenünk, ha szóba hozzák, Õt áldjuk, hogyha meghalunk. Reviczky Gyula