Biztos tudod, milyen az, amikor magával ránt a dolgok folyása. Normál esetben a szavakat az agy a száj felé küldi, és valahol útközben az ember rászán egy pillanatot arra, hogy leellenőrizze őket, csak hogy lássa, tényleg azok lettek megrendelve, meg hogy szépen be is vannak csomagolva, hogy aztán bebugyolálva a szájpadlás felé tessékelje őket, majd ki a friss levegőre. De amikor az embert magával rántja a dolgok folyása, a dolgok ellenőrzési része gyakran kiesik...

Kapcsolódó idézetek

1. A nyelv a leginkább testközeli mûvészi eszköz. Szó szerint a szánkban hordjuk, hiszen a nyelvünkkel öntjük szavakba a nyelvünk hangjait. Amikor írunk, a kezünkkel formáljuk a mondatokat. Ha felolvassuk, amit leírtunk, a szavakat a szemünkön át fogadjuk be, a szánkon át lépnek ki, majd a fülünkön keresztül térnek vissza hozzánk. A szavak a test érzékein érlelődnek, mielőtt az elmében értelmet nyernek. Nem is állhatnak össze a fejünkben, amíg a testünkben nem találtak értelmet. Wendell Berry
2. Amikor az embernek mindent meg kell köszönnie, meg folyton olyanokat mondani, hogy milyen kedves tőled, meg hasonlók, akkor az ember belülről egy kicsit megrothad, és a változatosság kedvéért úgy szeretne egyszer jól odamondani... De amikor végre alkalma nyílik rá, a fejébe száll, és azon kapja magát, hogy túl messzire ment. Agatha Christie
3. Tudja, sokszor a szavak hibásak csak. Az ember akar valami jót, s a szavak másképpen jönnek valamiképpen, és egészen más lesz belőle, mint amit az ember akart. A szavak csak úgy jönnek, az ember nem is gondol oda, csak kimondja őket. És készen van a baj. Wass Albert
4. Egy szó néha csak úgy kigurul az ember száján, és mire észbe kapsz, addigra messze jár.
5. Mikor emlékezetemhez fordulok s elrendelem, hogy ezt vagy azt parancsom szerint adja elő, egynémely dolgok tüstént előjönnek, másokat csak hosszas keresés után, mintegy rejtettebb fiókokból szed elő. Vannak, amik seregestül tódulnak, s amikor az ember másvalamit akar vagy keres, minduntalan odaugranak, mintha kérdeznék: nem mi vagyunk? Ilyenkor elhessegetem őket emlékezetem arcáról lelkem egy kézlegyintésével, míg csak ki nem tisztul és elém nem jön rejtekéről az, amit keresek. Szent Ágoston
6. Új az erő, mi magával ránt. Mást súg a kivánság, mást az eszem. Látom, mi a jobb, jól látva helyeslem; és ami rossz, követem. Publius Naso Ovidius
7. Nagyon másképp van az ember agyában, hogy a döntések mikor születnek. Amikor kimondjuk őket, hogy hova jár iskolába, amikor kimondod az igent az esküvődön... nem akkor dől el. Akkor dől el, amikor ülsz a kocsiban, és beszélgetsz, vagy főzöl, és valamit mondasz a másiknak. Rengeteg olyan döntés van, ami észrevétlenül billen el. Polgár Judit
8. A gondolkodás beosztása voltaképpen ugyanolyan fontos, mint az időbeosztás. Az agyunk mindig rágódik valamin, és nekünk kell eldönteni, mi legyen az. Kitöltheted a gondolataidat véletlenszerûen is, de úgy is, hogy világosan meghatározott célokat valósítasz meg, amelyek busásan megtérítik a befektetést. Valójában a figyelmed és a gondolataid a legértékesebb erőforrásaid. Tina Seelig
9. Gondolatainkat és rajtuk keresztül a tudatunkat főleg a szavak áramlásával fordítjuk le. Innentől kezdve választhatunk, hogy olyan szavakkal közvetítjük azokat, amelyek megosztanak, szembeállítanak, elválasztanak, összehasonlítanak, kategorizálnak és elítélnek, vagy olyanokkal, amelyek egybegyûjtenek, javasolnak, békítenek és ösztönöznek.
10. Az agyunk egy véleményvulkán, amely folyamatosan dobja ki magából a véleményeket és a meglátásokat. Az gyakorlatilag mindegy, hogy a kérdés fontos-e vagy sem, megválaszolható vagy megválaszolhatatlan, összetett vagy egyszerû. Agyunk úgy szórja a különféle véleményeket, mint a gyerekek a konfettit. Rolf Dobelli