Boldogtalan a pillanat, mikor fölfedezi az árva önmagát, s arra gondol, hogy másnak is fontos lehet e kéz, e görbeség, s azontúl arra vágyik, hogy szeressék.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember nagyon szomorú állat, akinek akkor is muszáj néha szeretni, amikor nincs kedve hozzá. Ady Endre
2. A boldogtalanság pillanataiban az ember abban keres vigaszt, hogy bánatát összeköti mások bánatával. Milan Kundera
3. A boldogtalan oly örömest csatolja magát a boldogtalanhoz; itt talál egyetértő szívet, melyet a balsors csapdosásai meglágyítottak. A boldog hideg tekintettel megy el mellette, és szalad azon kedvetlen érzéstûl, mely belső részében titkosan mozog: Neked is így eshet! Kármán József
4. A korlátolt és hiú embereknek vannak perceik, mikor az a tudat, hogy boldogtalanok, bizonyos elégedettséggel tölti el őket, sőt önmaguk előtt valósággal kacérkodva dicsekszenek szenvedéseikkel. Anton Pavlovics Csehov
5. Boldogság az, ha az ember szeret és holmi apró, fortélyos közeledésekkel lopja meg szerelme tárgyát. Thomas Mann
6. Az ember különös lény, néha magányos és társaságra vágyik, de amikor mégis jön valaki, mintha minden a visszájára fordulna, és a legszívesebben magában lenne, és azt akarja, hogy hagyják békén. Jón Kalman Stefánsson
7. Az ember néha annyira rosszul érzi magát, annyira belesüpped a saját boldogtalanságába, hogy nehezére esik felismerni, mi a helyes. Megtenni pedig még nehezebb. Jojo Moyes
8. Úgy van összerakva az ember, hogy jobban meglátja mások nyomorúságát és elesettségét, s könnyebben is nyújtja ki a kezét feléjük, amikor neki magának is nagy baja van. Kőrösi Zoltán
9. Azokban a röpke pillanatokban, amikor megadatik a szabadság, az ember arra vágyik, hogy ne legyen szabad, testestül-lelkestül tartozni akar valakihez. Tony Parsons
10. Mindig jön egy pillanat, mikor már elege van az embernek a bezártságból, a munkából, a bátor helytállásból, és egy nő arcát vágyik látni, egy szeretettől átforrósodott szívet érezni maga mellett. Albert Camus