Borzadva olvasom, életem az a könyv, képei itt állnak köröttem: átkozok, vádolok, sírok, de semmi könny ki nem olt egyetlen betût sem.

Kapcsolódó idézetek

1. Reménytelen, reménytelen - dobogja bennem a félelem, mert arcod, kezed, szíved nélkül, az életem a csendbe rémül. Nagy István Attila
2. Lapozgatom az éveket, és az írott sorsom szétpereg, a sorok között olvasok, bujkálok, kardozok, elfogyok, hiába minden félelem, az elme harcos és nem felejt, itt dadogó a csend, ott ragyogó a rend, csak nézem föntről a két kezem, hogyan deríti föl a képtelent, hogy kutatja, hajtja lapjait, hátha megtalálja titkait. Szabó Balázs Bandája
3. Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.
4. A megbánás nélküli élet kész gyötrelem. Dzsalál ad-Dín Rúmí
5. Csak az fáj, hogy mit itt hagyok, Még egy könnyet sem ér. George Gordon Noel Byron
6. Jaj, ezek a könnyek. Nem tudott tenni ellenük semmit. Csak jöttek valahonnan nagyon mélyről, jöttek, jöttek az emlékek nyomán, elöntötték a szemét és elhomályosították a sorokat. Wass Albert
7. Nincs vígaszom, nincs támaszom, védelmet sem remélek, gürcölnöm kell hát szüntelen, hogy mégiscsak megéljek. Robert Burns
8. Sötét az emberélet, csupa bánat, és benne semmi, semmi meg nem állhat. Umberto Saba
9. Az előttem álló út semmi mással nem kecsegtet, csak azzal, hogy múltam árnyéka rám borul, amíg végül elérem a végét.
10. A könyvekben az emberek nyilatkoznak szerelemről, gyûlöletről, szívüket mondatokba öntik; az életben sohasem ejtenek ki olyan szót, melynek súlya lenne. Simone de Beauvoir