Egy dühroham, egy mozdulat, egy késszúrás: hol van itt a személyiség? - A tett sokszor pillanatnyi lemerevedést hoz magával, megfosztva minket szabadságunktól: ekképp a tettesek gyakorta szinte sokkhatás alatt állnak szemben tettük emlékével, önmagukat a tett afféle alkatrészének érezve csupán.

Kapcsolódó idézetek

1. Ahová mentünk, ott vagyunk most. Szándékaink, gondolataink, érzéseink konklúziójaként hajtjuk végre a tetteinket, amelyeket szintén tudatosan végzünk. Ami ezekből következményként kialakul, az épp a mostani pillanat. Akkor viszont a következő pillanat még szabad! Ha mást gondolok, mást érzek és mást akarok, akkor a tetteim is mások lesznek, ahogy ezeknek a következményei is. Maga az élet változik meg a világomban. Laár András
2. A legtöbb ember nem reagál jól az erőszakra. Lefagynak tőle. Egy pár másodpercig tétovázik a test, értetlen az elme. Ez a pár másodperc a halálunkat okozhatja. A tétovaságot kizárólag a gyakorlat útján szüntethetjük meg. Az erőszaknak a gondolkodásunk részévé kell válnia. Ez óvatossá tesz minket, pokolian gyanakvóvá, és megnöveli várható élettartamunkat. Laurell Kaye Hamilton
3. Nem számít, milyen erősek vagyunk. Egy sérülés mindig heget hagy. Hazáig követ, megváltoztatja az életünket. Egy sérülés mindig felkavar, de talán ez a lényege. A fájdalom, a félelem és a sok vacak. Talán az, hogy mindezt átéljük, ez segít tovább lépni, és hajt előre. Talán össze kell kavarodnunk, mielőtt cselekednénk.
4. Ha gyakran ismételgetünk egy gondolatot, tett lesz belőle. Ha sokszor ismételgetünk egy tettet, szokássá válik. A gyakran ismételgetett szokás merev személyiséget eredményez. A merev személyiség pedig a végzetünkké válik. Ruby Wax
5. A bizonytalanságban - aggodalomban, félelemben - tartás fokozatosan elbátortalanít, s a lázongás átadja helyét a letargiának. Abban az állapotban jogainkról megfeledkezünk, ember voltunk háttérbe szorul, és annyira kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, hogy szinte bármit megtehetnek velünk. Vámos Miklós
6. Egy nagy tett iránya eltéríti a történelmet útjából, de valószínûleg ugyanígy hatnak a kisebb cselekedetek is mind, csak nem olyan nagy mértékben, egészen az elguruló kavicsig, amelyet félrerúgtunk az ösvényen, vagy egy csinos kislány megpillantásáig, amitől elakad a lélegzetünk, avagy egy kis vonásig, amit a körmünkkel a kert földjében húzunk. John Steinbeck
7. Azt feltételezzük ugyan, hogy az érzések diktálják a tetteinket, pedig valójában sokszor a tetteink keltenek bennünk bizonyos érzéseket. Gretchen Rubin
8. Az idő lelassul, amikor az ember élete veszélyben forog. Minden másodperc hosszú perceknek tûnik, és a legkisebb történések is a memóriánkba vésődnek.
9. Az embert nem fából faragták, s a lekötöttség a szerencsétlensége, megfosztja bátorságától, csökkenti biztonságérzetét. Azzal, hogy egy helyhez köti magát, az ember minden feltételt elfogad, még a legrosszabbat is, és saját magát ijesztgeti a rá várakozó bizonytalansággal. A változást úgy látja, mint a befektetett fáradtság elvesztését; más foglalja el meghódított területét, neki pedig újra kell kezdenie mindent. (...) Ha marad, az ember tûr vagy támad. Ha elmegy, megőrzi szabadságát, s mindig kész arra, hogy helyet cseréljen és megváltoztassa a rákényszerített körülményeket. Mesa Selimovic
10. A fájdalom olyasvalami, amit saját magunknak okozunk. Mások tehetnek veled egy és mást - megüthetnek, megkéselhetnek, megpróbálhatják eltörni a karod -, de a fájdalmat te magad hozod létre. Hugh Laurie