Egy olyan anyagi világban, ahol a végtelenségig ismétlődő időciklusokat követő természet az uralkodó, elviselhetetlen gondolat, hogy az egyes egyénekből nem marad semmi.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem értek egyet azzal, hogy a materiális világ "nem kínál lehetőséget önmagunk meghaladására". Az anyagi világ eredendően fejlődik, és mindegyik állapota meghaladja az előzőt. Ray Kurzweil
2. Az anyag nem létezik. Az anyagi világ csak a szellem terméke, a szellem pedig, a szellem az életerő, amely néha ideiglenesen anyagi alakot ölt, érted, csak magára ölti. Minden körülöttünk csak tünemény.
3. Végeredményben az ember mindenféle élethelyzethez hozzáidomul, az válik számára valósággá, másfélével fel nem cserélhető közeggé. Hiszen a korábbi állapot reménytelenül, visszaidézhetetlenül elsüllyed és (...) az ember ugyanúgy él, mint addig, csak éppen utánozza önmagát.
4. Az időnek nincs eleje, sem vége. A kerék forog, a kör visszatér önmagába. A kerék forog, és minden lélek a küllőihez kötődik az örökkévalóságon át. A forma és az anyag elenyészik, csupán a láthatatlan lényeg, a lélek, az én szárnyal át a korokon. Robert E. Howard
5. Azon anyagösszeg, mely a mindenséget alkotja, `amint egy porszemmel is az idők folytán nem szaporodhatik, úgy egy porszemet is magából el nem vesz. Az anyag meg nem semmisíthető, az anyag halhatatlan. Mentovich Ferenc
6. Ó, hát a természet lehetőségei majdhogynem korlátlanok. Õszinte meggyőződésem, hogy nem tud olyan őrültséget kigondolni az ember, ami valaha valahol nem létezett már, vagy nem létezik, vagy nem fog létezni.
7. Az idő végtelen, az idő rajtunk kívül létező, nem fogyhat el, nem veszíthetjük el, nem állíthatjuk meg. Velünk vagy nélkülünk, az idő halad.
8. A szépség elviselhetetlen. Kétségbe ejt minket, egyperces örökkévalóságba, amelyet azonban az idők végtelenségéig szeretnénk meghosszabbítani. Albert Camus
9. Az anyag szakadatlanul áramló folyó; a természet tevékenysége folytonos változásban nyilvánul meg, a végső ok ezer meg ezer fordulat szövevényében bujkál. Szinte semmi állandó nincs, s lábunknál tátong a múlt és jövő feneketlen, mindent fölfaló mélysége. Hogyne volna hát esztelen, aki ilyen körülmények között felfuvalkodik vagy szorong vagy jajgat, mintha valami akár egy ideig, akár tartósabban kellemetlenséget okozhatna. Marcus Aurelius
10. A világban nincs olyan, ami csak egyszer történik meg, semmi. A végtelenség mindkét irányban létezik és nincs egyszeri alkalom, nincs eltûnt pillanat.