Egy olyan országban, ahol a legtöbb férfi meghal negyvenes évei dereka előtt, és ahol olyan régóta zajlik a háború, csatában meghalni mellékes kilátás. (...) Úgy tekintenek egyéni sorsukra, mint Isten által elrendeltetettre, életükre pedig mint törékeny, átmeneti állapotra.

Kapcsolódó idézetek

1. A háború az háború, és meghal benne, akinek meg kell halnia. Az ember sorsa előre megíratott, legyen az illető örömre vagy szenvedésre kárhoztatva. Pablo Escobar
2. A háborúban általában az emberélet másodlagos. Szörnyû amit mondok. (...) Tessék megnézni rengeteg háborút! Papíron minden vezetés könnyes szemmel mondja, hogy "számomra az emberi élet...", "a sebesültjeimet kihozom..." stb. A valóságban egy háborúban a politikai és katonai célok a meghatározóak sajnos, és nem az emberi élet. Nógrádi György
3. A halál olyan tény, amellyel mindnyájunknak szembe kell néznünk. Jöhet egy hosszú élet végén; de hirtelen elragadhat fiatal és erős embereket is. A halál elkerülhetelen. Mihelyt megszülettünk, elkezdünk feléje haladni. Nem annyira az a fontos, hogy mikor halunk meg, hanem az, hogy hogyan.
4. Az öregedés... minden nő örök félelme. Észre sem vesszük, de már régen meghaltunk, mire fizikailag haldokolni kezdünk. Mert harmincöt fölött a nő meghal. Már senki sem kíváncsi rá, alig veszik észre. Láthatatlanná válnak, mint a gyerekek... csak ami gyermekkorban kiváltság, azt felnőtt nőként megélni maga a pokol. S a legrosszabbul azok a nők járnak, akik akkor próbálnak igazán élni, amikor az élet már régen nem körülöttük forog. Amikor már régen kívül kerültek a világ közepéből, s hiába nézelődnek a kör közepe felé, ott már nincs helyük. Kiöregedtek. Persze ebben is a férfiak jártak jól. Egy negyvenes-ötvenes pasi ereje teljében van, a legszebb férfikorban. (...) Az érett férfiaké a világ. Ellenben egy negyvenes-ötvenes nő számára már nem osztanak nyerő lapot a legizgalmasabb szerencsejátékban, amit úgy hívnak: élet.
5. Gondolj a háborúra! Minden országban van felelős. Egy férfinak vagy egy nőnek el kell döntenie, hogy katonákat küld harcolni. Fiatal embereket, akik szerettek, akikre szüksége van másoknak, férfiaknak és nőknek, akikre gyerekek várnak otthon. Akárki adja is ki a parancsokat, amik életeket kockáztatnak, mérlegeli a döntést. Számításba veszi, megéri-e néhány életet elveszíteni annak reményében, hogy sok másikat megmenthet ezáltal. Igen, szükségünk van ilyen emberekre, de képzeld el, mi volna, ha mindenki ilyen lenne.
6. Minél idősebb vagyok, annál kisebbre szûkül körülöttem a világ. És már nem tehetek ellene semmit. Az élet rövid (...). Legalább meg kell próbálnod élni, mielőtt ott végzed, ahol én - csak számolom a napokat, míg mások úgy nem döntenek, hogy betesznek valahová, ahonnan már nem szabadulhatok. Mert ennek nézek elébe, tudod? Hogy majd valaki kitörli a fenekemet egy olyan helyen, ami tele van haldokló emberekkel. John Corey Whaley
7. Az élet nem ajándék, nem lehetőség, hanem egy hatalmas kicseszés. A fogantatásod pillanatától harcolnod kell, aztán betegségek és gonosz emberek nehezítik a sorsodat, de küzdesz, nehogy meghalj! Viszont egyszer úgyis véged. Akkor mi értelme van a csatáknak? Hiszen az örök életet úgysem tudod magadnak kiharcolni. Csak reménykedem abban, hogy a mennyország létezik, és a lelkünk tovább él a testünk elmúlása után is.
8. A halottnak jó, neki nincsenek gondjai, nem üvölt a lelkét marcangoló kíntól, mert a lelke már messze jár. Viszont, aki túlélt egy háborút, és úgy istenesen benne volt a közepében, az az egész életében viseli a terhet. Mert hiába beszélik be az embernek, hogy igaz ügyért harcol, ha egyszer rádöbben: ott a másik oldalon is ugyanolyan vétlen áldozatok vannak, mint ő maga.
9. Meghalni fájdalmas dolog, s kétszer fájdalmas meghalni győzelem és dicsőség nélkül s eltemettetvén idegen országban, válni ekképp a halál örökös számûzötteivé. Szemere Bertalan
10. A férfiak halála, akár hirtelen, akár hosszú küzdelem után következik be, mindig katasztrófa, mint egy összedőlt ház. Elmúlni csak asszonyok, csak anyák tudnak, akik már tíz évvel a haláluk előtt búcsúznak. Hevesi András