Egy profi író élete állandó rémálom, tele van örökös elutasítással. Csak egy őrültnek lehet ez az álma. Nekem viszont nem volt választásom. Csak úgy tudom elviselni ezt a világot, ha történeteket írok róla.

Kapcsolódó idézetek

1. Az írók világa tele van olyanokkal, akik mindenáron meg szeretnék jelentetni az írásaikat olyan újságokban, amelyeket ők maguk nem is olvasnak. Õk méltán rászolgálnak az egyébként elkerülhetetlen visszautasításra, és senkinek sem szabad sajnálnia őket, amikor panaszáradat özönlik ajkukról, hogy senki sem vevő a történeteikre. Dan Chaon
2. Én többet nem merek írni. Egyfolytában attól rettegtem, hogy írok egy következő könyvet és akkor bezzeg kiderül: csupán egy közönséges szélhámos vagyok. Rácz Zsuzsa
3. A világ szörnyûbb, mint bármi más, amiről csak írni tudok. Ha valami jó történik, akkor utána rögtön valami balszerencsére számítok. Talán túl érzékeny vagyok az élethez. Till Lindemann
4. Amikor író szerettem volna lenni, akkor úgy gondoltam, az író olyan dolgokat ír, amit mindenki szeret. Amikor nem szerettem volna író lenni, az abból a felismerésből fakadt, hogy nem lehet olyasmit írni, amit mindenki szeret; különösen nem azt, amit én szeretek. Veres Attila
5. Álmodni szoktam. Néha úgy érzem, az az egyetlen helyes cselekvés. Álmodni, az álmok világában élni (...). De ez nem tart örökké. Az ébrenlét mindig eljön, hogy visszahozzon. Murakami Haruki
6. Nem csoda, hogy az egész életünket végigálmodjuk. Ébren lenni, és mindent olyannak látni, amilyen... ezt senki nem bírná sokáig. Terry Pratchett
7. Néha úgy érzem, hogy az életem, amelyet lélegzetről lélegzetre élek, pusztán csak álom, s az éjszaka ködös, örvénylő álomképei az igaziak.
8. Írónak talán csak akkor látszunk igazán, amikor - ó, borzalom - ülünk kinagyított fényképünk alatt tollal a kezünkben, ahogy éppen dedikálunk. Amikor az író hétköznapi helyzetekben is annak akar látszani, az visszataszító. Borzalmasak tudnak lenni az írói portrék, tenyérbe foglalt töprengő arccal, koncentráló tekintettel, könyvtárfallal a háttérben. Miközben ez a hivatás, mint az alkotómûvészetek legtöbbje, inkább rejtőzéssel, de sok lazasággal, bohémséggel jár. Bodor Ádám
9. Egy ponton talán elfogadjuk, hogy az álom rémálommá vált. Azt mondjuk magunknak, hogy a valóság jobb. Meggyőzzük magunkat, hogy jobb, ha nem álmodunk egyáltalán. De a legerősebbek közülünk, a legmeghatározóbbak, kitartanak az álmaik mellett. Vagy egy új álom előtt találjuk magunkat, amire nem is számítottunk, és felébredve minden ellenére reményt érzünk. És ha szerencsések vagyunk, ráébredünk, minden ellenére, az életünk ellenére, az igazi álom az, hogy képesek vagyunk álmodni.
10. Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tûnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani. Paulo Coelho