Egy suhanás se árulja el, Mit lelkem úgyis titkolt: Valaki elment élet nélkül, Valaki elment, aki itt volt.

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy megyek majd, ahogy el kell menni, Hogy ne sirasson, vágyjon vissza senki. Halk pendülés, utolsó dal - és vége. Egy lélek elköltözött a mesébe.
2. Mit lelkem eddig félve sejtett, Előttem áll a nagy titok, Hogy csak az halt meg, ami nem lett, S az él örökké, ami volt. Vajda János
3. Tükrömből nem az néz rám, ki bennem él! Jöjj lelkem, tárulj fel, kit rejtesz, áruld el!
4. Aki elment, nem jön vissza és nem mehetünk utána. Az élet megy tovább.
5. Elhagyott engem. Megölte magában a múltat, és új életet kezdett. (...) Elment, és elvitte magával a lelkemet. Mindössze fájó ürességet hagyott bennem.
6. Ne szánj, könnyeid el ne sírd, ne marasztald a lelkemet; élőhalottként vert e szív, gyász nélkül múljon el e test. Emily Bronte
7. Titok maradt az élet. El nem árult semmit a végzet s úgy zárul be halkan a létezés nagy könyve majd örökre, miként a végső sóhajban az ajkam.
8. Valakinek sebet kap a lelke. Aki adta, nem is tud róla talán. Aki kapta, alig rezzent meg belé. De a seb marad, és nem heged be. Wass Albert
9. Ha elmegyek, ne sírj értem! Hogy felkelek, nem ígérem. Most elmegyek, mert így érzem, A lelkedet megkímélem.
10. Aki meghal, az megszûnik létezni. Nincs, tehát megszólíthatatlan. A hamu elszáll a széllel, a lélek nem bolyong negyvenkilenc napig, nem jár közöttünk, nem figyeli, mennyire hiányzik és kinek. Néha mégis előfordul, hogy a test és a vér eltûntével itt marad valaki. Írónak kell hozzá lenni. Németh Gábor