Egy szükségképpen értelmetlen univerzumban a magány az emberi lét alapeleme.

Kapcsolódó idézetek

1. A magány az emberi létezés egyik legmélyebb élménye és feltétele. Az ember az egyetlen lény, amelyik tudja, hogy egyedül van. Octavio Paz
2. A magány az emberi szenvedés legvégső pontja. Thomas Carlyle
3. Az univerzum kegyetlen, nemtörődöm üresség. A boldogság kulcsa nem az élet értelmének keresése, csak le kell foglalnod magad mindenféle nonszensszel, amíg véget nem ér az egész.
4. Az ember semmit sem ér, ha egyedül van a világon. Fredrik Backman
5. Az emberek az univerzumtól várják az értelmet, de az univerzum rideg és érdektelen, és esze ágában sincs értelmet szolgáltatni számunkra; valójában semminek sincs értelme, vagy legalábbis semminek sincs több értelme, mint bármi másnak. Tehát a semmi kis porszemei vagyunk egy ûrben lebegő kavicson, és olyan dolog után kutatunk, amit sosem fogunk megtalálni, vagyis az emberi lét alapjaiban abszurdnak tekinthető. Michael Schur
6. A magány nem más, mint félelem az élettől.
7. Az élet értelmetlen és gyötrelmes összevisszaság. Stephen Vizinczey
8. A magány határozottan költséges állapot. Hevesi András
9. Az életen túl nincs más, csak az emlékek nélküli sötétség, amelyből még a magány is hiányzik. Dean Ray Koontz
10. A létezés nemcsak értelmetlen, de kegyetlen is. Cserna-Szabó András