Ugrás a tartalomra
Egymáshoz fûződő kötelékeink tesznek minket emberré, és ha kapcsolatunk e szövete bárhol felhasad, be kell foltozni a lyukat, különben egyikünk sem lehet újra teljes.
Kapcsolódó idézetek
-
Minden emberben van valami odabent. Valami, amit meg lehet hajlítani. Ki lehet nyújtani. De ha túlfeszítik, akkor eltörik. És vele együtt az ember is.
Harlan Coben
-
Bármennyire telerakhatjuk az életünket a gondtalan függetlenség kellékeivel, mégis akarjuk a kötelmet. Egy fontos kötelék, mely egy másik emberhez fûz, mindig a személyiség lehetséges próbája is. Ha engem szeretnek, akkor érek valamit.
Elizabeth George
-
Ha valamihez vagy valakihez kötődsz, akkor elhiszed, hogy ez a tárgy vagy személy tehet téged teljessé. A kötődéseink tartanak minket életben. Ezek adnak erőt, hogy megtartsuk, amink van, vagy hogy elérjük kitûzött céljainkat. De az is előfordulhat, hogy parkolópályára állítanak, meggátolják, hogy továbblépjünk.
Tonya Hurley
-
Nem mindegy, kivel osztozunk az elragadtatásban. Közelállónak kell lennie. És amikor a fontos pillanatokban e személy nincs velünk, fekete lyukat érzünk, egyet vagy akár többet.
Anna Onichimowska
-
Nem szeretjük magunkon a foltot, ha van is, eltüntetjük vagy takargatjuk, pedig de eltorzul az ember, ha folyton csak szépnek mutatja magát.
-
Fûzhetjük bármilyen szorosra együvé tartozásunkat vagy hangsúlyozhatjuk bármennyire különbözőségünket, egyformán nehéz embernek lenni.
André Malraux
-
Mindannyian szoros, kölcsönös kapcsolatban vagyunk egymással. Ha ezt nem ismerjük el, akkor megtagadjuk az emberi mivoltunkat.
-
Az élet kötelékeket alkot, akárcsak a fonál. És ahogy a fonalak, úgy az élet kötelékei is gyengék lehetnek, vagy összegubancolódhatnak. De ha ápolják és gondozzák őket, akkor képesek bármilyen távolságot áthidalni.
-
Az, hogy mi köt össze minket, néha megmagyarázhatatlan. Akkor is összetart, ha már a köteléknek el kellett volna szakadnia. Van, ami még a távolságot is legyőzi, és az időt és a józan észt; és néha egy kötelék örökké tart.
-
Az, hogy mi köt össze minket, néha megmagyarázhatatlan. Akkor is összetart, ha már a köteléknek el kellett volna szakadnia. Van, ami még a távolságot is legyőzi, és az időt és a józan észt; és néha egy kötelék örökké tart.