Egyre kisebb gyerek leszek, annak ellenére, hogy rohamosan öregszem. Egyre nagyobb a korkülönbség én és én között. Nyújtják ugyan a kezüket egymás megmentéséért, de túl nagy szakadék van közöttük. Közöttünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Így lesz fiatalabb a világ. Helyünkre lép az ifjúság. És mi, akik egy kicsit tovább élünk, egyre idegenebbnek érezzük magunkat, ahogy tovább rójuk az utunkat. Charlie Chaplin
2. A ma és a tegnap világa között húzódó szakadék egyre mélyebb - és a túloldalon elterülő világot is egyre kevésbé értjük. Rutger Bregman
3. Kis gyerek kis baj, nagy gyerek nagy. Velem együtt a gondok is felnőttek. Follow the Flow
4. Az idő (...) olyan lassan telik, amíg az ember fiatal, idősebb korunkban pedig olyan, mintha röpülne.
5. A gyerekek, akármilyen szomorúan is hangzik ez, felnőttekké válnak: a szemük megromlik, és többé már nem vesznek észre bizonyos egészen fontos dolgokat. Legfeljebb időnként hiányolják őket.
6. Előbb-utóbb különbség mutatkozik aközött, amit szeretnénk, és amink van. És minél nagyobb a különbség, annál nyomasztóbb. Russ Harris
7. Fájdalmas (...) az átmenet a gyerekkor és a kamaszkor között, amikor az illúziók darabokra törnek, és az álmok a valóságnak ütközve szétporladnak.
8. Megöregedtem talán mégis, jobban, mint az asszonyok a bolt előtt, ijedezek és nem bízom semmiben, röhögök már csak sopánkodás helyett, mint egy középkori bolond, csak nem látom a lánc másik végét, mégis azt hiszem, mindannyian így öregedünk meg. Horváth László Imre
9. Minél idősebb vagyok, annál kisebbre szûkül körülöttem a világ. És már nem tehetek ellene semmit. Az élet rövid (...). Legalább meg kell próbálnod élni, mielőtt ott végzed, ahol én - csak számolom a napokat, míg mások úgy nem döntenek, hogy betesznek valahová, ahonnan már nem szabadulhatok. Mert ennek nézek elébe, tudod? Hogy majd valaki kitörli a fenekemet egy olyan helyen, ami tele van haldokló emberekkel. John Corey Whaley
10. Az öregkornak megvannak a saját borzalmai. Nem tudjuk már azt hinni, mint ifjabb korunkban, hogy elpusztíthatatlanok vagyunk és örökké fogunk élni. Túl sok barátunkat és családtagunkat láttuk már távozni. Kezdjük átélni az emberi test elkerülhetetlen törékenységét. (...) Magányos útról van szó, mely sehová sem visz. Robin Dunbar