Fájdalmas (...) az átmenet a gyerekkor és a kamaszkor között, amikor az illúziók darabokra törnek, és az álmok a valóságnak ütközve szétporladnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki örömmel tekint vissza a 14 és 18 év közötti korára, abban nem bízom. Aki szeret tizenéves lenni, azzal valami nagy baj van. (...) A kamaszkor egy nehéz időszak, ami sokszor felér egy rémálommal. Stephen King
2. A gyerekkori álmok, (...) könnyedén fosztanak semmivé, ahogy a felnőttlét valósága lecsap ránk, mint egy hatalmas hullám a viharos tengeren, amely magával visz mindent, amikor visszahúzódik. Karen White
3. A gyerekkor és a kamaszkor közti átmenet nehéz időszak, akkor változik, mélyül meg a hang, az arcon meg kis pehely jelenik meg ott, ahol majd a szakáll fog nőni, s a gyerek érezni kezdi, hogy már nem gyerek, de még nem is felnőtt, s az öltözködésében, meg abban, ahogy leül, ahogy a kezét mozgatja, ahogy a barátaival meg a lányokkal beszél, igyekszik már az a férfi lenni, akivé majd később fog válni. Mario Vargas Llosa
4. Néha úgy tûnik, hogy álmaink darabokra hullanak kezünk között. Attól tartunk, talán hibáztunk. S mindaz, mit megpróbáltunk oly gyötrelmesen küzdve, mintha örökre kicsúszna kezünk közül.
5. Illúzió az, hogy az ifjúság boldog, az öregek illúziója. A fiatalság tudatában van nyomorúságának, s mivel csupa olyan ideállal tömték tele a fejét, amely ellenkezik az élet valóságával, valahányszor szembetalálja magát az élettel, megsérül, sebeket kap. Azt hiszi, összeesküvés áldozata lett, mert olvasmányait szükségképpen idősebbek válogatják meg, eszményi szempontok szerint, és ezek az idősebbek, akik már a feledés rózsaszínû fátylán át nézik a múltat, még beszélgetéseikben is valószerûtlen életre készítik elő. Minden fiatalembernek magától kell rájönnie, hogy mindaz, amit olvasott és hallott, csupa hazugság, hazugság, hazugság; és valahányszor erre rájön, úgy érzi, mintha újabb szeget vernének testébe az élet keresztfáján. Az a különös, hogy mindenki, aki már átment ezen a keserû kiábránduláson, egy benne rejlő, de nálánál hatalmasabb erő ösztökélésére önkéntelenül maga is hozzátesz valamit. William Somerset Maugham
6. Tizenöt évesnek lenni olyan, mint sífutni. Eddig jól ment. Jól csúszik, süt a nap. (...) De a nyomok hirtelen szétválnak. Az egyik síléc az egyik irányba siklik, a másik síléc a másik irányba, az egyik nyom a gyermekkorod, a másik az azutáni életed, és a lécek két irányba csúsznak, te pedig ott állsz, és szétszakadsz. Linn Skaber
7. A felnőtté válás legfájdalmasabb része búcsút venni mindattól, amit imádunk, de bármennyire is fáj, el kell engedni a régi dolgokat, hogy legyen hely az újaknak.
8. A vágy és valóság közti út hosszú és nehéz.
9. Természetes és helyénvaló, hogy az embernek fiatalkorában nagy álmai vannak, de legalább olyan fontos, hogy ezeket az álmokat idővel szembesítse a realitásokkal és képességeinek korlátaival. Mérő László
10. Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tûnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani. Paulo Coelho