Eltelt idők mögött csak az emlékezés fehér kendője leng, mint tépett felhődarab szúette, vén fák csonkjain.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emlék többnyire emlékezetem egyik távoli sarkában honol. Mint messzi felhő. De időről időre a kis felhő megnő, és beborítja az egész eget.
2. Az emlék, mint a bor, csak szédít.
3. Mostanra már csak ürességet érzek (...). Mintha egy fekete pont lenne egy fehér vásznon, ami magába szívott minden emléket. A legszebb emlékek is elszürkültek. Sötétek.
4. Cudar dolog az öregedés. Megfoszt az összes kellemes emlékemtől, csak azok maradnak meg, amelyeket jobban szeretnék elfelejteni.
5. A szép emlékek elveszett ékszerek. Paul Valéry
6. Az emlékezés tarka szőttesét az évek múlásával egyre inkább megfakítja, elszínteleníti a feledés. Csak azt nem feledjük el, akinek a munkássága gondolattá vált. Berkesi András
7. Csak a múlton érdemes töprengeni. Ami van, az volt is. És ami lesz, az nem más, mint egy visszatérő, elfelejtett esztendő.
8. Minden csak emlék, kivéve az éppen megélt pillanatot. Tennessee Williams
9. Emlékei ismerősek voltak, de homályosak, akár egy régi filmszalag, amelynek már elnyûvődött a fogazata, és a hangsávja is megkopott. Ken Follett
10. Mit is mondhatnék: magamra hagyott a világ, körülfalaztak az évek, s a repedéseken csak a könny, csak a bánat szivárog át. Nagy István Attila