Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő; Madár lakja aztat, madár lakja tizenkettő. Cukrot adnék annak a madárnak: dalolja ki nevét a babámnak! Csárdás kis angyalom, érted fáj a szívem nagyon.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem erdő az erdő, hogyha nincsen fája, Szomorú, ha nincsen dalos madárkája. Mi a kert fa nélkül? S ha nincs madár benne? Nálok nélkül ez a világ de szomorú lenne! Benedek Elek
2. Bocsásd meg nékem, Élet, te sok jajjal kemény, Az álmokat, de lásd, oly jó ha még terem Pár ábránd, elfeledni: ezer fejszés teren Mint ritkúl drága erdőnk: ember, hit és remény... Tóth Árpád
3. Erdők zugában dalol a madár, A dala gyógyít, szíved hogyha fáj, Törődik-e aztán valaki véle:
4. Itt hagytál, mint levél az ágat, Erdőt a vándormadarak, Elvitted mosolyod sugarát És szívem árva, bús maradt. Reviczky Gyula
5. Ültess ma egy kis fát el, s a madaraknak lesz majd hely énekelni. Figyelj, csitt: Énekelnek most is itt. Semmi más nem garantálja, hogy madárdal hívjon táncba. Wendell Berry
6. Óh szív! nyugodj! Vad boróka hegyén szerelem szólal, incseleg felém, pirkadó madár, karcsu, koronás, de áttetsző, mint minden látomás. József Attila
7. Ha könny a gyöngy: A fagyöngyök az erdő könnyei, Parányi könnyek, mozdulatlanok, Fák sudarára fagyott sóhajok, Az erdő gyöngybefagyott bánata. Reményik Sándor
8. Zöld erdőben jártam, virágok között, Ott láttam egy kislányt, koszorút kötött. Mondtam neki, hogy kössön nekem is, Adok érte csókot, huszonötöt is! Mondtam neki, hogy ej, de aranyos, Akkor szép a kislány, mikor takaros.
9. Sötét erdőn leszek kis ház, Mely meleg fénnyel hívogat, Érezd, hogy ha szólok hozzád, Minden szavam simogat. Ismerős Arcok
10. Csörren a cserfák csupasz ága, Kegyetlen a hideg! Csikorgó tél van, s zordon éjjel, S a világ didereg; Gyémántmezőket lát az ember, Amerre elhalad; A hókristályok ezre csillog, Ropog a láb alatt. Vasile Alecsandri