Érzelmeket adtál nekem, de azt nem mondtad meg, mire valók! Mondd, elgondolkoztál te valaha is a tetteiden?

Kapcsolódó idézetek

1. Tudtad, tudtad, mégse mondtad, Hogy a kezed másnak adtad; Én pedig rád várakoztam, Másat nem is választottam.
2. Kedves anya és apa! Mindig is meg akartam kérdezni: amikor végigcsináltátok azokat a mozdulatokat, amik engem ebbe a kétes világba hoztak, megálltatok valaha is, hogy elgondolkodjatok. hogy talán jobban örülnék, ha nem tennétek?
3. Te mindent megtettél, de... egyvalamit mégsem. Egyetlen régi vágyamat nem tudtad, vagy nem akartad teljesíteni. Sosem mondtad őszintén azt, hogy szeretsz engem. Te azt hiszed, igen, de nem, nem és nem! Nem elég hangosan! Nem elég erővel. Nem elég őszintén... úgy, hogy az én beteg lelkem gyógyuljon általa. Nem mondtad nekem, Apa. Nem mondtad... és félek attól, hogy talán már sosem fogod... beszélgetünk, de igazán mégsem. Pedig nagy szükségem lenne, lett volna rád.
4. Magam sem értettem, miért csináltam ezt. Nem tudtam eldönteni, hogy azért beszéltem így, hogy még jobban magamhoz láncoljam, vagy azért, hogy szabadon engedjem. Paulo Coelho
5. Jó, tudom, és nem kétlem, tudod: együtt töltöttük az egész napot, - de annyit most kérdezhetek talán, hogy közben, csak egyszer is, gondoltál-e rám. Fodor Ákos
6. Nem tudom, érezted-e már a becsapottság, a kiszolgáltatottság érzését. Olyasmire gondolok, amikor rádöbbensz arra, hogy az lopott meg, akiben nagyon bíztál, akihez mindig tisztességes, őszinte voltál, akinek minden szavát, minden cselekedetét aranyfedezetként fogadtad el. Ezt éreztem én akkor. Azt, hogy becsapott. Mindig őszinte voltam hozzá, nem titkoltam el előtte érzelmeimet, lelkem legtitkosabb rezdülését is elmondtam neki, és megnyugvással fogadtam bölcs ítéletét, mert hittem, hogy igazat mond. Akkor azon tûnődtem, hogy ismeretségünk óta mikor és mit hazudott nekem. Ennek ellenére szerettem volna hinni benne, szerettem volna, hogy megérzéseim ne igazolódjanak. Berkesi András
7. Mennyi, de mennyi gondolatomat, érzésemet megosztottam életemben olyanokkal, akik bölcsen vagy tudálékosan hallgattak, esetleg bólogattak is, s én azt hittem, hogy többé-kevésbé megértenek. Mi maradt meg bennük a gondolataimból és az érzéseimből? Rákos Sándor
8. - Kerültél már olyan helyzetbe, amikor pontosan tudtad, mi fog történni? De attól függetlenül mégis belemész. És amikor megtörténik az, amitől tartottál, mérges vagy magadra, hiszen előre tudtad. De ilyen vagy és kész, szóval tovább bünteted magad. - Nem. - Hogy csinálod? - Sosem azt teszem, ami elvárható. Ettől érdekes az élet.
9. Te megmagyaráztál engem önmagamnak. (...) Éreztem mindazt, amit te mondtál, de valahogy féltem tőle és nem mertem kimondani. Oscar Wilde
10. Most, hogy eszembe jutottál, nem tudom, mire gondoljak. Dékány Dávid