Tudtad, tudtad, mégse mondtad, Hogy a kezed másnak adtad; Én pedig rád várakoztam, Másat nem is választottam.

Kapcsolódó idézetek

1. Sirattalak, nem sirattál, Pártoltalak, veszni hagytál, Mindent adtam, mit sem adtál, Ha eldőltem, nem biztattál. Ady Endre
2. Nem szóltam semmit, ha más lánnyal láttalak, Míg vele beszéltél, én türelmesen vártalak, Mégis én lettem a rossz, féltékenykedő alak, Ha úgy akarod, ebben a hitben meg is hagylak.
3. Hûtlenségedről mit se tudva a lelkemet adtam neked, s te ismerted már, mi a titka... Csak én, én nem ismertelek. Mihail Jurjevics Lermontov
4. Látod, nincs mit mondanom, A napot, az órát sem tudom, Csak várom, hogy üzend, hogy vársz. Ákos
5. Egyedül maradtál, senki nem tudja, ki voltál, neked tudnod kell, az embered voltam én. Már hideg a kéz, a szemed nem lát, csak néz, neked tudnod kell, az embered voltam én - senki más. P. Mobil
6. Szerettelek, és mégsem hittem, hogy viszontszeretsz, s hogy ez a végcél: hát szerettelek, de nem akartad, vagy akartalak, de nem szerettél. Aszlányi Károly
7. Hányszor éreztem, hogy fázol velem, Már a kezem sem nyúlt feléd. Még egyszer hozzám értél, megszorítottál, Azt mondtad, nem engedsz el, mégis itt hagytál. Rúzsa Magdolna
8. Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem, (...) Csak azt tudom, hogy társra sose várt az én szivem, s lettél egyszerre társa. Weöres Sándor
9. Neked megteszem, másnak sohasem, Hogy várok rád, akár hosszú éveken át. Ezt én választottam, ezt én így akarom, Ez nekem oly nagyon kedves, ezt neked is kívánom. Piramis
10. Meg kellett próbálnom. És megpróbáltam. (...) De istenemre mondom, nem akarok senki mást, csak téged. Nem is akarok mást akarni, csak téged. Cassandra Clare