Ezüstfenyő cserépben, egyetlen csillag az égen Egyedül van, de mára pont elég, Mindent átjáró fénye maga a mindenség. Ma fogjuk meg egymás kezét!

Kapcsolódó idézetek

1. De most megjártad, kedves, most az egyszer. Ezüsthálóval foglak meg, nem menekszel. A csillagos ég hálójába foglak, nekem fogadsz szót, meg a csillagoknak. Nadányi Zoltán
2. Légy csillag, fényt sugárzó, Balsorsom éjjelén; S hajnal, mely harmatot hoz, Örömkönyût nekem: Oh légy a nagy világon Egyetlen mindenem! Gyulai Pál
3. A gyertya szépen lángol, Nem fújja már a bántó szél. A viasztest elolvadt, Valahol új életre kél. A Föld már elengedte, Az égen egy csillag ragyog. Edda
4. Már nem nyugtat meg véső és ecset; egyet kívánok: az égi szerelmet, mely karját tárja felénk a keresztfán. Michelangelo Buonarroti
5. Jut még bárkinek A tiszta fényből egy cseppnyi láng. Jókedv könny helyett, Ha másod nincs is, add tovább. Csondor Katalin
6. E világon nincs más, mi többet ér, Mint mikor kezed a kezemhez ér, Mert a múlandó léleknek nem elég Csupán kenyér, bor s menedék; Az éj elszáll, a menedék nincs többé, A kenyér sem tart örökké, De egy baráti kéz és egy hang, Végigkísér és örökké tart.
7. Ott van a kezed ügyében, angyalom. Ezt az egyet kell csak megértened - minden ott van a kezed ügyében. Ray Charles
8. A szerencse azé lesz, akinek erős a keze. De az élet teljességéhez ez kevés. Szeretnünk kell egymást, a testvért is, nemcsak önmagunkat.
9. Tegnap még gyász, Ma új remény, Holnap talán A világ tetején, Csak az én kezemben van a sorsom.
10. Te vagy mindenem, kit semmi sem pótolhat, Fölöttem egyedül te uralkodol csak. Ragyoghat az égről a napvilág másnak: Engem éj környékez, bús éj, ha nem látlak. Jakab Ödön