E világon nincs más, mi többet ér, Mint mikor kezed a kezemhez ér, Mert a múlandó léleknek nem elég Csupán kenyér, bor s menedék; Az éj elszáll, a menedék nincs többé, A kenyér sem tart örökké, De egy baráti kéz és egy hang, Végigkísér és örökké tart.

Kapcsolódó idézetek

1. Csak hajt a vágyakozás, ez éltet, (...) Másért, máshol, másmiért, Mert minden az égig ér, Ami az életben nem lehet a tiéd. Alvin és a mókusok
2. Gyere, ülj ide mellém, hadd súgjak valamit! A kapocs közöttünk, mi kettőnket alakít. Nem kell más, nem érdekel senki, Tőlem téged senki nem tud elvenni. Hogy veled maradok-e? Tudod a választ... Amíg csak élek, mindig nyújtom a támaszt. Itt vagy mellettem, más nem számít, Lelkem egy szikla, de szemed meglágyít. Ha elmennél, nem lenne értelme Folytatni, többé nem kelnék életre! Children of Distance
3. De szemben azzal, amiben sokáig hitt, most már tudta, hogy önmagában a pénz nem elég. Kell valaki, akivel megoszthatja. Egy kéz nélkül, amely az útjára bocsátja, nem akart menni sehová; egy hang nélkül, amely válaszolt neki, csak a csend maradt; egy arc nélkül, amely szembenéz az övével, ő nem létezett többé. Guillaume Musso
4. Csak egyet álmodsz, és jövök, A földön itt mi sem örök, S melletted leszek újra én. Várnai Zseni
5. Mint tenger köztük, annyi csak barátoknak a halál: egymásban élnek akkor is. Hisz` mind itt kell legyen, ki abban él s szeret, mi mindenütt jelen. Mennyei tükör, mely színről színre láttat, szabadon egymást s bûntelen. Ez nyújt barátnak enyhet, legyen bár múlandó mind, a barát s a társ, köztük a legtisztább kötelék mégis örök, mert halhatatlan. William Penn
6. A semmivel naponta szembenézek. Didergő meztelen szivem nem védi rég igézet. Ember vagyok. Szem és tudat, ki lát, hall, érez, eszmél. Tudom, hogy sokkal boldogabb, ha együgyûbb lehetnék. Légy ölelő part, menedék veszendő életemben, kevés, ha nem lehetsz elég, de mégse hagyj el engem. Lator László
7. Egyetlen voltál e világon s múlhatatlanul örök. Elmentél? Igen. Te messze jársz, s én itt ringatlak az ölemben s ha fáradt leszek, átadlak a fiamnak s ő így tovább itt voltál s nem tûnhetsz el többé a szívünkből és a szemünkből. Kassák Lajos
8. Ha a lelkünk egymáshoz ér, az adja az ünnep igazi értékét és melegét. Ha emellé szépen terített asztal társul, finom étkekkel, az emeli természetesen az ünnep fényét, de szeretet nélkül az anyagi világ értéktelen és elenyésző halmai lesznek csupán. Simon András
9. A zene, amelyet veled hallgattam, több volt mint zene, A kenyér, mit veled törtem, több volt, mint puszta kenyér; Most, hogy magamra hagytál, minden oly színtelen lett; Minden, mely egykor oly szép volt, halott s fehér.
10. Szólj, csak szólj, hallgatok, hallgatok a világ végeig, s várom a perceket, amelyekben engemet értesz! mert nekem már csak te vagy és nem is lesz soha másom: sem étel, sem ital, sem munka, sem élet... Móricz Zsigmond