Fiatal koromban elfogult voltam a tragédiák iránt, amíg a tapasztalat be nem bizonyította, hogy az élet amúgy is elég tragikus, nem szükséges még írni is róla.

Kapcsolódó idézetek

1. Túl rövid ahhoz az élet, hogy kis dolgokon izguljunk.
2. Nem szeretnék kiszámítható és megfontolt lenni. Az élet anélkül is elég unalmas lehet, hogy az ember nem igyekszik szándékosan azzá tenni.
3. Egy életünk van, és az villámgyorsan eltelik. Fiatalkorom óta érzékelem, hogy rohan az élet, mindig is kisebbfajta drámaként fogtam fel. De nem ez az igazi probléma, hanem az, hogy az általános nézet szerint rendkívüli dolgokat kell mûvelni, amikkel aztán el lehet dicsekedni. Holott az a legfontosabb, hogy normálisak legyünk.
4. Tudom, milyen szegénynek lenni. Nem olyan szörnyû tragédia. Persze csak, ha az ember fiatal, erős, és kész dolgozni. Sohasem volt annyi pénzem, hogy eljussak oda, ahova jutni akarok. Agatha Christie
5. Az emberi élet szánalmasan rövid ahhoz, hogy az ember felismerje, mi érdekli valóban. Ifjúkorban bûnös könnyelmûséggel tékozoljuk az időt.
6. Amikor még nem ismertem az életet, írtam. Most, hogy föltárult előttem az élet értelme, nem kell már írnom. Az életet nem lehet megírni, csak megélni. Oscar Wilde
7. Negyvenéves vagyok, iskolába jártam, tanultam és töprengtem, tudást és tapasztalatot szereztem, szenvedélyek szûrőjén finomodtam, élmények üllőjén keményedtem, évről évre hidegebb és ridegebb lettem - már nem hittem semmiben, és eszembe sem jutott, hogy még ilyen naiv lehetek valaha, de íme nem használt semmi, a tapasztalat nem tart vissza, a tudás nem józanít - a szenvedély tüze átrágja magát a cinizmuson, mint a száraz fán, mely évek óta korhad. Erich Maria Remarque
8. Mikor fiatalok voltunk, tudtuk, hogy mindaz, amiért az öregek "komolyan" élnek és halnak, ósdi szellemû, és rettentően unalmas, hogy nincs olyan erény és nincs olyan bûn, amely emberi kalandosság dolgában vetekedhetne egy elliptikus integrállal vagy egy repülőgéppel. Mikor fiatalok voltunk, tudtuk, hogy ami valóban megtörténik, az teljesen lényegtelen ahhoz képest, ami megtörténhetne, hogy az emberiség egész haladása abban rejlik, ami nem történik meg. Robert Musil
9. Addig vagyunk fiatalok, amíg el tudjuk képzelni, hogy előttünk állhat a pillanat, és akkor ér véget az életünk, amikor már arra sem vagyunk kíváncsiak, milyen lehetett volna.
10. Nem próbálom védeni a döntéseimet. Talán nem voltak praktikusak, de igazság szerint nem is akartam praktikus lenni. Új élményeket akartam. Kilépni a világba és kipróbálni magam, ettől elmenni addig, felderíteni annyit, amennyit csak bírok. Úgy véltem, hogy amíg nyitva tartom a szemem, bármi történik is velem, az hasznos, olyasmire tanít, amit addig nem tudtam. Paul Auster