Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Folyton torkos, drótos tót sós ropogóst kóstol, Potyog most sok olcsó gomb, oly komoly gyomortól. Hó-hó, ódon hordóból csobogó jó bort mohón kortyol, No, most gondoskodjon, doktor, módos koporsóról!

🐶 Kutya 🌱 Bölcsesség
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Szerettem, igaz, s szeretek Ma is: de szívem szomorog, S gyomrom, amelyben ritka vendég A jó vacsora, úgy korog, Hogy nőre nem gondolhatok. No de csókol helyettem az, Aki dús: régi nóta, hogy Megy a tánc, ha tele a has! Francois Villon
  2. Koccan a síkos fogsora, összeharapja, nyüszíti a számba a jót, ezt a ragályos jót, ami lüktet, egyre nyilall végig, végig a húros testén, belesajdulok én is. Szilvási Lajos
  3. Most Dorogon volt dolgom, hol koros rokonom, Zsoldos Kolos boltos kosztolt. Kosztom dohos rozs volt; gyomrom korgott, s koros komondorom, Lompos, nyolc fontot fogyott.
  4. Potyogó orsó, kotyogó korsó, rotyogó borsó, motyogó kutya, lötyögő gatya.
  5. Néha a gyomrom kifordul már a szerelmes daloktól, de máskor én is azt üvöltöm neked teli torokból, hogy mennyivel édesebb és szebb ez az élet, hogy ha van olyan, aki mellett én is elviselem magam. Depresszió
  6. A kis-tudás veszélyes, hosszan idd, vagy ne is idd Múzsák forrásait: kortyolgatástól kótyagos leszel, de húzd meg jól, s kijózanít e szer. Alexander Pope
  7. Egyél almát, mindig sokat, szép lesz tőle majd a fogad. Harapj bele jó nagyot, hadd ropogjon, édes leve hadd csorogjon torkodon. Juhász Magda
  8. A síró s hencegő érzésből, tépett szívem, Az "örök" szerelemből, lásd, ez a rongy maradt, E kéjes mozdulat, mellyel a poharat, Az édes poharat bús számhoz közelítem. Tóth Árpád
  9. Drága gyógyszer bort a pohárba töltve inni. Alkaiosz
  10. A gitártokokban gyûlnek az aprópénzek, Boldogan dalolnak az utcazenészek, Az élettől részeg az az öreg csavargó, az a padon alvó, Csipp-csepp, egy esőcsepp cseppen a földre, Csak figyelem csöndben, hogy a tócsát kitöltse, Csak fel ne költse, hisz jobb, ha nem látja, Hogy újságpapírral van bevetve az ágya, Pedig valaha szerették, de a magányba menekült, És pont azokon a napokon marad rohadtul egyedül, Mikor kéne egy társ, akivel mindent megoszthat, Örömöt, bánatot, jót és rosszat.
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat