Függetlenül attól, hogy a genetika mennyire befolyásolja az iskolai teljesítményt, a gazdasági és kulturális különbségekről tudjuk, hogy befolyásolják azt. A döntéshozók feladata lenne, hogy ezen különbségeket megszüntessék. Az emberek jobban tennék, ha abbahagynák az egyenlőség prédikálását, s tényleg tennének érte ott, ahol az elérhető.

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy tûnik, mindenki készséggel elfogadja, hogy az ember fejlődését érintő "környezeti" hatások módosíthatók. Ha egy gyereknek rossz a matematikatanára, magától értetődik, hogy lemaradása bepótolható, feltéve hogy a következő évben különlegesen jó oktatásban részesül. Ám ha a jelek arra utalnak, hogy a gyermek matematikai hiányosságai genetikai eredetûek lehetnek, kétségbeesés lesz úrrá a szülőkön: ha a hiba a génekben van, akkor minden "előre meg van írva", nincs mit tenni, nem is érdemes vesződni a gyermek matematikai képzésével. Ez azonban égbekiáltó butaság! A genetikai és környezeti okok elvileg nem különböznek egymástól; mindkét hatás lehet olyan, hogy nehéz, de olyan is, hogy könnyû visszafordítani. Bizonyos hatásokat általában nehéz visszafordítani, de ha megtaláljuk a módját, a dolog könnyûvé válik. A lényeg mindenesetre a következő: semmiféle általánosítható okunk nincs arra, hogy a genetikai hatásokat nehezebben leküzdhetőknek higgyük, mint a környezetieket. Richard Dawkins
2. Arra is gondolni kell, hogy a nevelésnek milyen nagy befolyása van az emberekre. És erre a nevelésre nemcsak a szülőknek, a tanítóknak, a legközelebbi rokonoknak van befolyásuk, de a kívülállóknak, idegeneknek is. Ott van az élet ezernyi eseménye, ami sokkal nagyobb befolyást gyakorol az egyes emberekre, mint a tulajdonképpeni nevelés. Egyetlen színházi est, egyetlen rossz könyvnek az olvasása, egyetlen erkölcstelen kép a szülői nevelés minden eredményét leronthatja. Karl May
3. Genetikai hátterünk és neveltetésünk hatalmas különbségei nagyon egyenlőtlen pozícióba helyeznek minket. Mégis, gyakorlati lépéseket tehetünk azért, hogy ezeket a különbségeket minimalizáljuk, és ezáltal mindenki kihasználhassa az összes benne rejlő potenciált. Amikor embertársainkról, különösen, ha gyermekeinkről van szó, nem az "úszik vagy elsüllyed", hanem az "úszik vagy megmentjük" lehetősége között kellene választanunk.
4. A földrajzi és demográfiai különbségek nagyban meghatározzák azt, ki mennyire tudja megközelíteni a teljes hulladékmentességet. De igazából nem is az számít, hogy ki mennyi szemetet termel. Az a legfontosabb, hogy megértsük a vásárlóerőnk természetre gyakorolt hatását, és ennek megfelelően cselekedjünk. A lehetőségeihez mérten mindenki képes változásokat bevezetni a saját életében, és a fenntarthatóság felé tett minden apró lépés pozitívan hat majd a bolygónkra és társadalmunkra.
5. Nem sokra megyünk elméleti előadásokkal, ha lényeges, az életet nagyban befolyásoló attitûdök megváltoztatásáról van szó. Az eltérő háttérrel rendelkező diákok nem fogják egymást értékelni csak azért, mert elmondjuk nekik, hogy az előítélet és a diszkrimináció rossz dolog. Akkor fogják egymást értékelni, ha olyan helyzetbe kerülnek, ahol strukturált, megtervezett módon történik az interakció, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy alapvető embersége mindenen keresztülragyogjon. Elliot Aronson
6. A szegénység megszüntetése nem csupán gazdasági vagy éppen pedagógiai feladat. A hátrányos helyzetû kisebbségek a versenyfutásban nem az alapvonalról, hanem két-három méterrel az alapvonal mögül indulnak. Sújtja őket a többségi társadalom kimondott vagy kimondatlan előítélete, ahogy fogva tartják őket saját frusztrációik, gyengeségeik és az érzés is, hogy a többségi társadalom generációkon keresztül méltatlanul bánt velük.
7. Talán csüggesztően hat, ha arra gondolunk, hogy az erőfeszítések és a véletlen szerencse legalább annyit számít, mint a tehetség. Én azonban ezt inkább ösztönzőnek érzem, hiszen miközben genetikai felépítésünk tőlünk függetlenül adott, erőfeszítéseink mértéke csak rajtunk áll. A véletlen hatása pedig egy bizonyos mértékig szintén irányítható, hiszen ha többször próbálkozunk, akkor ezáltal megnöveljük a sikerünk esélyét. Leonard Mlodinow
8. Sokan azzal vádolnak minket, hogy szabályozzuk a gondolatokat. De kérdem én, mi más lehet egy iskola célja? Kiválasztani a helyes gondolatokat, és elválasztani azokat a helytelenektől.
9. Tényleg demokráciát akarunk, vagy propagálni igyekszünk az annyira fontosnak tartott értékeinket: férfiak és nők egyenlőségét, a kisebbségek élethez és fejlődéshez való jogát, a szólás- és vallásszabadságot? A választási rendszer helyett inkább az egyetemes értékek összességéhez kellene ragaszkodnunk. Souad Mekhennet
10. A veszekedés helyett érvelhetnénk és rezeghetnénk együtt. De túljár az eszünkön a rendszer. Radikális nacionalista agendák befolyásolják a kultúráinkat, gyûlöletet és diszkriminációt terjesztve, de a valóság nem így mûködik. (...) Politikai célokat finanszíroznak, amik rasszizmust és a diszkriminációt gerjesztenek mindkét oldalon, hogy beindítsák a szegregációt. De együtt talán felülkerekedhetünk ezen.