Ugrás a tartalomra
Gyakorlott kocsmalátogatók mondják, hogy a verekedés közeledtét leggyakrabban ez a kérdés jelzi: "Mi van? Mi van? Mi van?" A dolgok kimenetele ilyenkor már nem kérdéses, és a kocsma eddigi nyugodtan iszogató, szelíd világa hamarosan átvált a verekedés vad világába. A tudomány mûvelői is időnként elcsodálkoznak, és ilyenkor egyre gyakrabban kérdezik: "Mi van? Mi van? Mi van?" A tudományban is ez jelzi a legjobban előre a radikálisan újfajta modellek megjelenését.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy veszekedésnél legalább tudja az ember, hogy mi történik. Vagy van róla valami fogalma. A csend... az bármi lehet. Egyszerûen... rohadtul hangos!
Sarah Dessen
-
Bármennyire kemények, kíváncsiak vagy elborultak vagyunk, előbb-utóbb találkozunk valakivel, aki messze túltesz rajtunk. Aki családja, barátai körében eddig kalandornak volt kikiáltva, ilyenkor késztetést érez rá, hogy továbbra is megpróbáljon túltenni a környezetén, de ez hasonló eredménnyel jár, mint a kocsmában az asztaldöngető ivászati verseny: az ember vagy bajba keveredik, vagy kidől még akkor is, ha győztesen kerül ki a megméretésből.
-
Ha valami ellentmondana a világról szóló tudásunknak, akkor a tudósok úgy tekintetnének rá, mint kihívásra, amelyre választ kell adni: ki kell dobni vagy legalábbis meg kell változtatni a jelenleg érvényes modellt. Az ilyen megmérettetések, majd változtatások és azok kipróbálásának, igazolásának sorozata visz egyre közelebb az igazsághoz.
Richard Dawkins
-
A küzdelem miszticizmus és tudomány közt nem zárult le, noha a mérleg serpenyője erősen a tudomány oldalára billent - minthogy egyre több jelenséget tudunk megmagyarázni, és egyre kevesebben elégszenek meg a misztikus magyarázattal. A miszticizmussal szembeni térhódítás: a felvilágosodás.
Benedek István
-
A zene az igazi társa lett (...), és ha felkel, már nyúl is a hifitoronyhoz, válogat a CD-k között, és már szól is a muzsika, hol vad rock, vagy punk, hol meg világvégét jelző, érfelvágós, depressziós, lelassult stílus.
-
A világ rövid idő alatt is hatalmasat fordulhat, az időjárás változik, új madárfajok telepednek meg, birodalmak válnak semmivé. Igen, a világ rázkódik, de mi megkapaszkodunk a konyhaasztalban.
Jón Kalman Stefánsson
-
Egy klasszikus hasonlat szerint a tudomány olyan, mint egy világos gömb, amely sötét térben lebeg. A gömb belsejében vannak a tudományos ismeretek, körülötte pedig egy határtalan, ismeretlen birodalom található. Minél nagyobb a tudásunk, annál nagyobb a világos gömb. A nagyobb gömb egyre nagyobb felületen érintkezik a külső sötét térrel, és ezért egyre több a megválaszolatlan kérdés. Ezek a megválaszolatlan kérdések a gömb felszínét borítják, a külső térben pedig csupa olyan kérdés lapul, amelyekről azt sem tudjuk, hogy ilyen kérdés egyáltalán létezhet.
-
Azt szeretnénk megtudni, hogy mi tartja egyben a világot, hogyan keletkezett, és létezésünket milyen törvények szabályozzák? A válaszhoz úgy kerülhetünk a legközelebb, ha a tények nyomában alászállunk a tudomány pincéjébe. Haladjunk tovább egészen addig, ahol már ritkábbá váltak a tények, és olyan elméleti fizikusok állják utunkat, akik egyfolytában azon vitatkoznak, hogy melyiküknek van szemrevalóbb elmélete. Innen tudhatjuk, hogy elérkeztünk az alapokhoz.
Sabine Hossenfelder
-
A tudományos szellem eredményeként az emberek egy bizonyos álláspontot foglalnak el a világ dolgaival szemben; a vallás előtt e szellem egy pillanatig habozik, de végül is átlépi a küszöböt. Ennél a folyamatnál nincs megállás, mennél több ember számára válnak hozzáférhetővé tudásunk kincsei, annál jobban terjed a vallástól való elfordulás; eleinte ez csak az elavult, megütközést keltő külsőségeket érinti, később azonban átterjed az alapvető előfeltételekre is.
Sigmund Freud
-
- Mi a van?
- Van.
- Mi a volt?
- Van, de te azt hiszed, hogy már nincs.
- Mi a lesz?
- Van, de te azt hiszed, hogy még nincs.
Popper Péter