Ha az alatt az idő alatt, míg oly nagy mérséklettel, úgy szólván az émelygésig tömjük fejükbe a grammatikát, némelyeknek a retorikát, egynéhánynak a logikát is, ezek helyébe az érdekes matematikai és fizikai tudományokat adnánk elő, ki sem tudom mondani, hogy milyen örömmel árasztanánk el őket egész életükre.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány olyan tálalása, mintha csupa dal, móka és kacagás volna, a jövő számára halmozza fel a gondokat. Az igazi tudomány igenis lehet nehéz (no jó, a pozitívabb kicsengés kedvéért mondjuk úgy, hogy tartalmaz kihívásokat), de, akárcsak a klasszikus irodalom vagy a hegedülés, megéri a fáradságot. Ha azzal az ígérettel csábítjuk a gyerekeket a tudományra vagy másmilyen érdemleges elfoglaltságra, hogy könnyû és szórakoztató, mihez fognak kezdeni, amikor végül szembesülnek a valósággal? Richard Dawkins
2. Az iskola a legtöbbször képtelen megtanítani, mennyire izgalmas, milyen igézően szép lehet a tudomány vagy a matematika; megmerevedett irodalmat vagy történelmet tanítanak, a felfedezés izgalmát semmibe véve. Csíkszentmihályi Mihály
3. Mindazokat a fogalmakat, melyekkel a végest a végtelenhez hasonlítjuk, mint: Isten, szabadság, a jó stb. logikai kutatás tárgyává tesszük. Pedig hozzáférhetetlenek az értelem kritikája számára. Ha nem volna olyan rémes, nevetséges volna, mily gőggel és gyermeki önelégültséggel szedjük szét az órát, vesszük ki játékszerül a rugókat - s azután mint csodálkozunk, hogy az óra nem jár többé. Lev Tolsztoj
4. Nem a szavak megbecsülésére oktatnám tanítványaimat elsősorban. Azokból úgy is untig elég van. Arra oktatnám őket, hogy vessék meg az üres és hamis szavakat, mert később csak így becsülhetik azokat a szavakat, melyekben tartalom és igazság van. Kosztolányi Dezső
5. Bárcsak fiatalon felfognánk, mi az idő valójában! Oly végtelennek tûnik, aztán egyszerre vége. De amíg bírjuk szusszal, igyekszünk érdekessé tenni.
6. Aki matematikát tanul, az a tûzzel játszik. A matematika könnyen lenyûgözi, elcsábítja, rabul ejti az embert. Csodálatos titkokat rejt, melyek egyike-másika kis szerencsével és kemény munkával megfejthető. A megvilágosodás pillanatának katarzisa semmivel sem összehasonlítható, felemelő érzés. Pach János
7. Ma már a legtöbben tudnak annyira olvasni, hogy a köznapi igényeiket kielégítsék, mint ahogyan a számoláshoz is konyítanak annyira, hogy könyvelni tudjanak, és ne csapják be őket az üzleti életben; de ami az olvasást illeti, erről kevés vagy éppen semmi fogalmuk sincsen, márpedig olvasásnak a szó legmagasabb értelmében csakis azt mondhatjuk, ha nem olyat olvasunk, ami elkápráztat, elzsongít, és egy időre álomba ringatja magasabb képességeinket, hanem olyat, amihez lábujjhegyre kell ágaskodnunk, hogy fölérjük ésszel, aminek legéberebb, legfrissebb óráinkat kell szentelnünk. Henry David Thoreau
8. Ma az iskolában nem azt mutatjuk be a diákoknak, hogy miről is szól valójában a matematika, és hogy mire jó, hanem mûveleteket és számításokat magoltatunk velük, gyakran mindenféle mélyebb megértés nélkül. Az ő fejükben a matek egy rideg, élettől távoli, unalmas és érdektelen tantárgy lesz. Mint egy mûvészeti óra a nagy mûvészek nélkül: megmarad funkcionális mázolásnak. Amikor tehát a diák azt mondja: "utálom a matekot", az annyit tesz, mintha azt mondaná: "utálok kerítést mázolni". Edward Frenkel
9. Az élet alkalmazkodás. Már az iskolában elkezdődik, csöndben ülve kell figyelnünk, mind ugyanazt tanuljuk, később mi is ugyanúgy iskolába járatjuk a gyerekeinket, hogy ők is azt tanulják, amit mi tanultunk: nyelvet, tiszteletet, számtant, a fontos események évszámát, amelyek szigorú ok-okozati rendben sorakoznak történelemkönyvekben. Csak hogy kirekeszthessünk mindent, ami logikátlan, véletlenszerû, érthetetlen. Jannah Loontjens
10. Jól beszélni mûvészet; de kedvesen elcsevegni mindenesetre szintén az. Sokan, kik a tudomány gazdag kincsét bírják, kik egyes esetekben a legnagyobbat tudták előállítani, mire csak az emberi szellem képes, nem tudnak egy negyed óráig kedvesen elcsevegni. Kalocsa Róza