Ugrás a tartalomra
Ha egyszer őrültnek bélyegzik az embert, akkor minden olyan cselekedet, amely normális esetben ennek az ellenkezőjét bizonyítaná, könnyedén beilleszthető egy olyan értelmezési keretbe, ahol viszont az elmebetegség tényét támasztja alá. Az ember határozott ellenkezése tagadásnak minősül. A valós félelmeit téveszmének, a túlélési ösztönöket pedig védekezési mechanizmusnak bélyegzik.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha az emberről úgy tartják, hogy őrült, akkor minden tiltakozás csupán megerősíti őket ebben. (...) Ha magát őrültnek bélyegzik, akkor minden, amit tesz, abból az őrültségből fakad. A logikus érvekből tagadás lesz, a valós félelemből paranoia, a túlélési ösztönből pedig védekező mechanizmus.
-
Amikor tanúsítványt állítok ki arról, hogy valaki őrült, nem szépítem, hanem leírom, hogy zavart az elméje, veszélyt jelenthet önmagára vagy másokra, elmegyógyintézeti felügyeletre és ellátásra szorul. Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy járkálnak köztünk épelméjûnek tartott emberek, akiknek szerintem éppúgy zavart az elméjük, veszélyesek lehetnek önmagukra vagy másokra, a társadalom mégsem tartja őket bezárni való betegeknek.
Ronald David Laing
-
Korunk mindent átható őrületének kontextusában, amit mi normalitásnak, józanságnak, szabadságnak hívunk, minden hivatkozási rendszerünk bizonytalan és kétértelmû. Aki inkább meghal, mint hogy kommunistának tartsák, az normális. Aki azt mondja: elveszett a lelke, az őrült. Aki azt állítja, hogy az emberek gépek, nagy tudós lehet. Aki azt állítja, hogy ő maga gép, az - pszichiátriai szakszóval - a "deperszonalizáció" (személyiségvesztés) állapotában van. Aki vallja, hogy a feketék alacsonyabb rendûek, az köztiszteletre tarthat számot. Aki viszont azt mondja, hogy a fehérsége egyfajta daganat, az hivatalosan bolondnak minősül.
Ronald David Laing
-
Tudjuk, hogy a halál létezik, azaz elméletileg tisztában vagyunk a tényekkel, de az ember - illetve az elmének az a része, amely tudat alatt a megsemmisítő szorongástól véd - leválasztja, elkülöníti magától az elmúláshoz kapcsol rettegést. Ez az elkülönítés nem tudatos, számunkra láthatatlan, ám létezéséről meggyőződhetünk azokban a ritka esetekben, amikor a haláltagadó gépezet kudarcot vall, és a halálfélelem teljes erővel felszínre tör.
Irvin David Yalom
-
Az ember alapvetően a túlélésre van berendezkedve. Ha erős a túlélési ösztön, akkor kibírhatóak a rossz éjszakák, átizzadt nappalok.
Zsótér Sándor
-
Az emberi lelket nem lehet mikroszkóp alá tenni, mint az ujjlenyomatot, sem röntgensugárral átvilágítani; ki érthetné hát meg minden parányi rezdülését? Minden mögött rejlik valami, és mindennek van értelme. Csak az őrült magatartása értelmetlen, vagy azé az emberé, akinek cselekedeteit heves indulatok vezérlik.
Ladislav Fuks
-
Az emberi elme azt feltételezi, hogy egy hitrendszer megszokott volta annak igaz voltát igazolja. A történelem persze tele van az ennek nyilvánvaló ellenkezőjét igazoló példákkal.
-
Egy olyan ember, aki tele van félelemmel, csak gyûlölni tud - a gyûlölet a félelem természetes következménye. Aki tele van félelemmel, tele van haraggal is; aki tele van félelemmel, az inkább az élet ellen van, mint mellette. Számára a halál tûnik az egyetlen megnyugvásnak. A félelemmel teli ember önpusztító, életellenes. Számára az élet veszélyesnek tûnik, mert ahhoz, hogy élj, szeretned kell.
Osho
-
Az emlékezetkiesés legtöbbször bizonyos mentális egyensúlyzavar eredménye. A tudat így próbál elmenekülni valami elől, amivel nem mer szembenézni. Ez egyfajta menedék. Az emberi agy bezárul egy olyan tény, vagy gondolat előtt, ami máskülönben esetleg az őrületbe kergetné.
Erle Stanley Gardner
-
Nem az az őrült, aki valamely indíttatásból különös dolgokat cselekszik. Az az igazi őrültség, ha az ember mindig ugyanazt csinálja, mégis hinni akarja, hogy más lesz az eredmény.
Jorge Bucay