Ugrás a tartalomra
Korunk mindent átható őrületének kontextusában, amit mi normalitásnak, józanságnak, szabadságnak hívunk, minden hivatkozási rendszerünk bizonytalan és kétértelmû. Aki inkább meghal, mint hogy kommunistának tartsák, az normális. Aki azt mondja: elveszett a lelke, az őrült. Aki azt állítja, hogy az emberek gépek, nagy tudós lehet. Aki azt állítja, hogy ő maga gép, az - pszichiátriai szakszóval - a "deperszonalizáció" (személyiségvesztés) állapotában van. Aki vallja, hogy a feketék alacsonyabb rendûek, az köztiszteletre tarthat számot. Aki viszont azt mondja, hogy a fehérsége egyfajta daganat, az hivatalosan bolondnak minősül.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha egyszer őrültnek bélyegzik az embert, akkor minden olyan cselekedet, amely normális esetben ennek az ellenkezőjét bizonyítaná, könnyedén beilleszthető egy olyan értelmezési keretbe, ahol viszont az elmebetegség tényét támasztja alá. Az ember határozott ellenkezése tagadásnak minősül. A valós félelmeit téveszmének, a túlélési ösztönöket pedig védekezési mechanizmusnak bélyegzik.
Dennis Lehane
-
Szerintem a normális ember - aki a közösséggel együtt tud lenni, aki nem őrült - állandóan kételkedik. Az őrültek soha nem kételkednek. Aki biztos valamiben, az az őrült.
Feldmár András
-
Az, hogy kisebbségben van, ha akár egymaga alkotja a kisebbséget, még nem jelenti azt, hogy őrült valaki. Van igazság, és van hazugság, s ha akár az egész világ ellenében is az igazsághoz ragaszkodunk, még nem vagyunk őrültek.
George Orwell
-
Vegyük a fáradságot arra, hogy teljesen személyre szabottan közelítsünk a beteg emberi lényhez, személyiségéhez. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a demenciával élőknek joga van ahhoz, hogy ne tartsák őket bolondnak. Ahelyett, hogy ujjal mutogatva besorolnák őket az "örökre hülyék" csoportjába, joguk van teljes életet élni, persze korlátaikon belül.
-
Ha egyvalaki szenved téveszmében, azt őrültségnek mondjuk. Ha sokan, azt vallásnak.
Robert M. Pirsig
-
Az őrültekhez szólok. A különcökhöz. A lázadókhoz. A bajkeverőkhöz. Akik nem követték a többieket. Akik másképpen látták a dolgokat. Nem szerették a szabályokat és nem törődtek bele a változatlanságba. Idézheted őket, vitatkozhatsz velük, dicsőítheted vagy gyalázhatod őket, de egy dolog nem fog sikerülni, mellőzni őket, mert ők az új utunk, ők viszik előre az emberiséget. Egyesek őrülteknek látják őket, mi viszont zseninek, mert akik olyan őrültek, hogy azt hiszik, megválthatják a világot, meg is teszik.
-
Ha az emberről úgy tartják, hogy őrült, akkor minden tiltakozás csupán megerősíti őket ebben. (...) Ha magát őrültnek bélyegzik, akkor minden, amit tesz, abból az őrültségből fakad. A logikus érvekből tagadás lesz, a valós félelemből paranoia, a túlélési ösztönből pedig védekező mechanizmus.
-
A normálisnak vélt személyiségnek nem felelsz meg. Vagyis a többiek tehetnek róla, ha bajuk van veled. Az ő készülékükben van a hiba. Nem a tiédben. Mégis ki a fene állapítja meg ezeket a mércéket, mi? Kinek van joga megmondani, hogy milyennek kéne lennünk? Vagy hogy kinek kéne lennünk? És mégis hogyan merészeli bárki is azt éreztetni veled, hogy nem pont úgy vagy jó, ahogy vagy? Ez elfogadhatatlan.
-
Azt vetik szemünkre, hogy a materializmus puszta géppé alacsonyítja az embert; s ezt megszégyenítőnek tartják az egész emberiségre nézve. De vajon megtisztelőbb-e az emberiség számára, ha azt mondjuk, hogy az ember egy olyan szellem, egy olyan nem tudni, micsoda titkos indítékai nyomán cselekszik, amely érthetetlen módon irányítja?
Jean Meslier
-
Világunk az őrültek és a bolondok világa. Az őrültek megállíthatatlanok, övék a siker és a pénz. A bolondok megelégszenek azzal, amijük van. Te melyik vagy, őrült vagy bolond? Netán egy bolondot színlelő őrült?