Ha megszültél, most nézz szemembe, ha szeretsz, most meghallanád, mit én már mindörökre hallok: a távozó sereg zaját.

Kapcsolódó idézetek

1. Reggel, ha szemed kinyitod, nézz reám, és nézz reám este, ha lehunyod, engem nézz, mikor hó suhog, mikor nyár érce csörgedez a fán. Bella István
2. Nézd a fáradt arcokat és halld a sápadt hangokat! A gyûlölet végleg égjen el -, hát tégy csodát, ha látsz, ha létezel! Oláh Ibolya
3. Ha akarással szeretlek, megnyesegetem a szárnyadat, és örökre itt maradhatsz mellettem; ha szeretlek, élvezettel figyellek, ahogy nőnek a szárnyaid, és élvezettel figyellek, ahogy repülsz. Jorge Bucay
4. Amíg élek, úton leszek: használni akarom a szívemet. A fejemben szólal majd meg, ha csengetsz, édes hazám, szerettelek. Kemény István
5. Ha nevetek, csak te hallod meg, Ha sírok, csak te törlöd le az arcomról az összes könnycseppem. Én azért is születtem, hogy te legyél mellettem, Ha nem vagy itt velem, becsukom a szemem, és elképzelem.
6. Amikor képes leszel meghallani egy szerelmes gondolat édes dallamát vagy az újszülött szemét megnyitó fény örömteli kiáltását, megérted, hogy a világmindenség életében ezek a dolgok ugyanolyan hangos eseménynek számítanak, mint a nemzetek születése vagy a királyok halála.
7. Mozdony füstölög, sínek rohannak a szélnek... Fáradt vagyok, szememet recsegő sugarak szúrják, Legyetek jók, ha maradtok, ne sírjatok értem: Huhogó, vén vagonok ropogása köszönti hazámat. Demény Péter
8. Oltsd ki szemem: én mégis látva látlak, tömd be fülem: én hallom hangtalan szád, lábatlanul is elkúszom utánad, és hogyha kell, száj nélkül esküszöm rád. Rainer Maria Rilke
9. Szeretsz és élsz, emberként félsz. Hallasz és látsz, emberként vágysz. Pálnagy László
10. Várok mindenhol rád, és bármikor megtennék bármit, ha kéred, harcolok érted! Ez mindenhonnan szól, lélekhangokból születtem és ez az, ami éltet! Tankcsapda