Ha meguntad, rózsám, Velem életedet, Csináltass koporsót, S temess el engemet!

Kapcsolódó idézetek

1. Kedves rózsám, ha elhagytál, A beszéddel alább hagyjál: A nyelvedet zabolázd meg, Engem, rózsám, ne gyalázz meg!
2. Csak azt mondd meg, rózsám, Melyik úton mégy el, Felszántatom én azt Aranyos ekével. Be is vetem én azt Szemen szedett gyönggyel; Be is boronálom Sûrû könnyeimmel.
3. Rongyos lett az ingem, foldozd meg. Rövid az örömöm, toldozd meg. Kösd meg a nyakkendőm, kibomolt. Emeld fel a szívem, leomolt. Páskándi Géza
4. Maradj velem, segíts nekem, Vigyél haza, fogd a kezem, Szeress nagyon, fáradt vagyok, S nehéz a szívem. Balázs Fecó
5. Életem és munkám öröme vagytok, amikor nem leszek már, hiába minden. Ne a koszorúkat rakjátok a síromra, élve szeressük egymást!
6. Ha majd a gyászos elmulásnak Örök homálya rám borult, Küldj a síromra, én szerelmem, Egy tubarózsa-koszorút. Heltai Jenő
7. Ha sírok néha, szerelmeddel ölelj át, Fáradt, gyenge napjaimon vezess át. Csak fogd a kezem, s maradj Mellettem, amíg érzed, Hogy zajos a világ.
8. Hûtlen szívem vezesd immár jóra, harcos eszem csábítsd nyugovóra, add, hogy a bûnt többé ne keressem, add, Uram, hogy mindig őt szeressem. Berczeli Anzelm Károly
9. Jöjj és rázd fel dermedt szívemet, Mert nélküled így élnem nem lehet; S légy égi üdv, vagy kínzó gyötrelem, Mit bánom én? csak téged bírjalak Oh szerelem!
10. Ha már elvetted ifjúságomat, Ha vágyam nincs már, tüzem lelohadt, Ha rámfújtál és lángom kialudt, Fújd szét, uram, a megmaradt hamut! Falu Tamás