Ugrás a tartalomra
Ha oly hosszú lesz életünk,
Mint kortyaink valának,
Megérjük boldogabb korát
A bús magyar hazának.
Kapcsolódó idézetek
-
Magyarország dús ország volt,
Van termése, kincse, vadja,
De amit a bús nép szerzett,
Víg uraság zsebre rakja.
Ady Endre
-
Szabadok vagyunk, nincsen urunk,
Addig az élet, míg van borunk.
Ne szomorkodjunk,
Ne fohászkodjunk.
Bátran igyunk,
És mulassunk.
-
Ha valóságosan megéljük a világot, annak minden gyötrelmével, bosszúságával, szemétségével együtt, akkor - tudom, hogy ez furán hangzik - egy picit boldogabb a világ.
-
Hosszú az élet, ha megbánással teli. Egy pillanat egy örökkévalóságnak tûnik, amikor látjuk, hogy mi lehetett volna.
-
Csak a földi szerencse kinál örömet,
S noha mennyről álmodozunk,
A búcsú perceiben kiderül:
Hogy a föld a valódi honunk.
Mihail Jurjevics Lermontov
-
Ha, mig részeg vagyok: boldog
Volna a hon csakugyan,
Bár örökké kéne élnem,
Fiuk, nem láthatna éngem
Soha senki józanan.
Petőfi Sándor
-
Nap, hold süssön, rosszra jót is
Érjünk, béke, harc között:
Szekerünk, a rozzant vén föld
Velünk így-úgy eldöcög.
Tompa László
-
Kormosan, de tiszta szívvel,
A füst barna fiai
Beköszönünk ma hozzátok,
Házak boldog urai.
És kivánunk, és ohajtunk
Ujnál újabb esztendőt,
Szerencsével rakodottat,
Nem is egyet, sem kettőt,
Hanem igen, igen sokat,
Annyit, mint a kis világ,
Mennyi csillag van az égen,
Régi fákon mennyi ág.
Vörösmarty Mihály
-
Magyarnak lenni annyi, mint a világ legszomorúbb himnuszát énekelni, a világ legnehezebb nyelvén. Nem csoda, hogy nem értjük egymást, és panaszkodunk: már a jövendőt is megbûnhődtük.
Geszti Péter
-
Nem egyéb a mi életünk,
Mint egy hosszas utazás,
Amely után ölel minket
Egy örök boldogulás.
Dukai Takách Judit