Ugrás a tartalomra
Ha tudtam volna, jössz: eléd terítem
Szívem vérét és szemem bogarát;
Arcom lett volna lábad szőnyege.
Hogy puhán léphess pilláimon át.
Kapcsolódó idézetek
-
Szeretnék vér lenni a szívedben,
hogy dobogjak benned és forróság legyek a hidegben,
Szeretnék fény lenni a szemedben,
szeretném a kezem mindig ott látni a kezedben.
-
Szolgáljon néked kezem és ajkam,
Virágos réten meghajló térddel
Rózsát és mámort gyüjtsek ölembe
S adjam tenéked.
Lesznai Anna
-
Ajkamba szállott pirosló vérem,
Hogy közelgő ajkad jöttére érjen,
Szemeim körül udvara támadt
Királyi csókod kívánt nyomának.
Hogy minden vágyad magába vésse,
Megnyílott karom lágy ölelése.
Szent aranyserleg lett az én testem,
Hogy kelyhébe téged szomjún vehessen.
S testté lett lelkem, beszédes lelkem,
Hogy csókká válva megváltód lehessen.
Lesznai Anna
-
Oh, ha tudtad volna, mennyire szeretlek,
Nem hurcolna vállam nyomasztó keresztet,
Lihegő ajkaim nem átkot szórnának
Csak örökre Téged, Téged csókolnának.
Ady Endre
-
Szeretnék könny lenni az arcodon,
hogy megértsem a lelked, átsegítselek a harcodon.
-
Így állok előtted s várom:
tenyeredbe veszel
s mintha hosszú útról érkeztem volna
lélegzeted melegében
visszatér belém az élet.
Nagy István Attila
-
Tested menedék,
De hogy oltalmazz, nem elég.
A selyem és a méz,
Vagy ha a kéz ölelni kész.
Vágyad hatalom,
De legyél a vigaszom,
Jutalmad vagyonom,
Rész helyett egész.
Ákos
-
Bármit odaadtam volna, ha lefekhetek mellé, testéhez bújhatok, hogy összefonódjak vele, s végül a karjaiban alhassak. A puszta vágytól verítékes, áramütött, hideg és- meleglelt lettem.
Vavyan Fable
-
Fáj a szívem, sír a szemem
Teéretted, drága kincsem.
Kő volna is, meghasadna;
Virág volna, elhervadna.
-
A hamvát ifju szépségemnek
teritettem eléd szőnyegnek,
nagy szemem hivő villanását,
könnyel megvert, bús ragyogását,
hajam szőke, hercegi selymét,
szûz testem érintetlen kelyhét
dobtam égni a Te máglyádra,
hogy izzóbb, szebb legyen a lángja.
Boncza Berta