Ha valakinek nincs cipője, hiheti bármennyire rendületlenül, hogy a paradicsomban csodálatos aranycipellői lesznek, mégis vizes lesz a lába, és tüdőgyulladást kap.

Kapcsolódó idézetek

1. A túraösvények már csak ilyenek: egy ideig Shakespeare ardennes-i paradicsomában lebegsz, és azt várod, mikor jönnek a nimfák és a furulyás fiúk, aztán egyszer csak pokoli hőségben és porban caplatsz, mindenütt tüskék és mérges tölgyek... pont, mint az életben. Jack Kerouac
2. Egyetlen paradicsom sem lehet olyan szép, mint az, amit magunk alakítottunk ki lelkünkben. És ami az egyiknek mennyország, a másiknak esetleg pokol. Liviu Rebreanu
3. Nehéz az embernek a munkájára koncentrálni és két lábbal a földön maradni, amikor felhőtlen, boldog párkapcsolatban él.
4. Lehet, hogy nem jó az embernek, ha könnyû az élet? Ha megszokja, hogy minden pálma roskadozik a gyümölcsök alatt, és a szabad ég alatt is lehet éjszakázni, mindjárt elveszti az akaraterejét. A türelmes munka helyett (...) hozzászokik, hogy a véletlenben reménykedjen. Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
5. Az élet nem egy tündérmese. Ha éjfélkor elveszíted a cipőd, egyszerûen részeg vagy. Szőcs Henriette
6. Ha egy ember nem képes hinni a másnap reggelben, ami maga a nyilvánvaló csoda, ha egy ember nem úgy ül le egy szobában, egy teremben, hogy leshesse az ajtót, vajon nyílik-e? És ha addig nem is, de a következő pillanatban okvetlenül belép valaki, hogy évekre visszamenően is igazolja az ajtóleső létezését, ha az emberből elmúlik a várakozás gyönyörûsége, ha már nem kíváncsi a következő napra, a jövő hét keddjére, szerdájára, (...) akkor nagy a baj.
7. Tornacipő nélkül nehéz az élet, de zsebpénz nélkül: tragikus!
8. Ha egyes emberek bejelentik, hogy megvalósítják a földi paradicsomot, nagyon óvatosnak kell lenni, mert majdnem mindig pokol lesz belőle. Francois Lelord
9. Magának nem az a véleménye (...), hogy az ember elég erős jellemmel kell bírjon ahhoz, hogy a Paradicsomot el tudja viselni?! Mint azok a réges-régen élt emberek, akik közül az áldottak sorban ültek a fák alatt, koronával a fejükön... mindig az jutott eszembe, hogy azok a koronák annyira nehéznek látszanak... és aranykoronáikat levetik magukról az üvegesen csillogó tenger előtt... ez egy egyházi ének, ugye? Talán Isten megengedte, hogy levehessék a koronát, mert olyan nehéz volt. Nehéz örökösen koronát hordani. Az ember semmit sem bír sokáig elviselni, ugye? Azt hiszem... Agatha Christie
10. Borzasztó úgy élni, hogy még hazudni sem tud az ember magának valami kicsike, talpalatnyi mennyországot. Fekete Gyula