Ha van bölcsesség, ami átjárja az életem, és elkíséri lépteimet a földön, akkor az abból származik, hogy Nagy Csöndességben hallgattam a köveket, a fákat, a teret, a vadállatokat, az élet ritmusát a saját szívverésemként.

Kapcsolódó idézetek

1. Megtanultam másképp nézni a Természetre, mint a gondtalan ifjú; s kihallom belőle az emberiség csöndes, bús zenéjét: nem durva, sértő, de van ereje, hogy tisztítson, legyőzzön. Szellemet láttam meg benne, nagy eszmék vidám izgatóját; valami áthatóbb, fenséges értelmet, melynek lakása a naplementék tündöklése és az élő szél s a kerek óceán és a kék ég. William Wordsworth
2. Amikor magam vagyok, újra meg újra átélem az emlékeket. Ez a bölcsesség forrása. És a jövőnk formálásának útja. Lois Lowry
3. A bölcsességet az élettapasztalatok, a sikerek és a kudarcok erősítik.
4. A bölcsesség a szív által és a szívhez szól. Meg kell tanulnod odafigyelni rá, ha békét akarsz az elmédben.
5. A bölcsesség az élettapasztalat teljességéből származik, nem pusztán csak egy részéből.
6. Az ember attól lesz bölcs, hogy kimegy a világba, és éli az életet. A bölcsesség tapasztalatból születik, abból, hogy tudjuk, minden nap ajándék, amit örömmel fogadunk.
7. Az erdők nyugalma a létezésem része lett. És valóban, ha behunyom a szemem, olykor át tudom változtatni a hangos társalgás vagy a forgalom zaját a páviánok vagy csimpánzok kiáltozásává, a szél zúgásává az ágak közt, vagy a tengerparton megtörő hullámok harsogásává. Ajándék, hogy rendelkezem ezzel a képességgel, amit az erdőtől kaptam, és amiért mélységesen és végtelenül hálás vagyok. Jane Goodall
8. Belefigyelek a némaságba. Olyan ez nekem, mint gyermekkorom tengeri kagylóinak súgása. Zöld lomb és barna avar, nedvesség, csend. A természettől egységbe kovácsolt környező vad világban bogarak, rovarok kapaszkodnak, kúsznak számomra ismeretlen céljaik felé. Szeretek így nézelődni, elmélkedni, érezni a vadon szívverését, hallgatni a csend valóságos szimfóniáját. Erdő iránti szerelmem írja ehhez a kottákat. Olvasni, átérezni, most még csak én tudom.
9. Láttam az életet fentről lefelé és lentről felfelé. Mindkét arcát ismerem. És tudom, hogy van bölcsesség, és hogy van remény. Lafayette Ron Hubbard
10. És mégis olyan sok minden van, ami csodálattal tölt el: a növények, az állatok, a felhők, a nappal és az éjszaka és az emberben rejlő örök lényeg. Minél bizonytalanabbá váltam önmagamban, annál erősebb rokonságot éreztem a dolgokkal. Igen, úgy érzem, mintha az az idegenség, amely oly sokáig elválasztott a világtól, átköltözött volna belső világomba, és váratlanul kinyilvánította volna, hogy magamnak vagyok ismeretlen. Carl Gustav Jung