Hajoljatok meg a végtelen sors előtt! Mert az ő hatalma zabolátlan, örök. Ha nem hajolsz, kidönt, mint vihar a tölgyet, s kárörvendőn tombol ravatalod fölött. Ha eljön az órád, dacos küzdelemmel ledönt nagykegyetlen a fekete sírba: a temető minden fájára az ember kudarca s a sorsnak győzelme van írva.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha férfi vagy, légy férfi, Erős, bátor, szilárd, Akkor, hidd, hogy sem ember Sem sors könnyen nem árt. Légy tölgyfa, mit a fergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát Meg nem görbítheti. Petőfi Sándor
2. Ó, hideg, hideg, rideg, félelmetes halál, itt emelj oltárt, és díszítsd fel a rendelkezésedre álló összes borzalommal, mert ez a te birodalmad! Csak a sokak által szeretett, megbecsült, tiszta fejnek nem tudod egyetlen hajszálát sem meggörbíteni rettenetes céljaid érdekében, nem teheted gyûlöletessé egyetlen arcvonását sem. Nem az számít, hogy a kéz tehetetlen, és ha elengedik, visszaesik, nem fontos, hogy a szív és az ütőér megszûnt lüktetni; csak az számít, hogy a kéz valaha nyitott, adakozó és igazságos volt; a szív bátor, meleg és gyöngéd, a szívdobbanás igazi férfié. Sújts le, árnyék, sújts le! Jótettei fölbuzognak majd a sebből, hogy a halhatatlan élet vetését hintsék szét a világban! Charles Dickens
3. A sors úgysem lehetett erősebb a közönyös bátorságnál, amely ellene szegült. Az ember, ha sorsa végképp elviselhetetlenné válik, bármikor megölheti magát. Jó volt ezt tudni, de jólesett tudni azt is, hogy semmi sincs veszve addig, amíg él. Erich Maria Remarque
4. A Sorsot nem lehet kijátszani. Ha egyszer valami meg van írva előre, akkor az ember cselezhet, trükközhet, kavarhatja a szart jobbról balra és balról jobbra, de attól még az istenek akarata fog győzedelmeskedni. Cserna-Szabó András
5. Ó, halál, te örök telhetetlen, gyûlöletes, mégis győzhetetlen, engem mindig zaklató fehérség! Bár tudom, hogy egyszer el kell esnem, ellenséged vagyok rendületlen, embereknek kell ez a merészség. Nagy László
6. Senki sem éli le az életét kudarcok nélkül. Mindenkivel megesik, hogy kiáll magáért, odateszi magát, de néha ez mit sem ér, mert csak jól ellátják érte a baját. Ugyanakkor az embert - és így téged is - kemény fából faragták. Egy kínos helyzetbe, megalázásba vagy akár megszégyenítésbe még nem halt bele senki. A lelked azonban lassan és biztosan elsorvad, ha minden áldott nap meghúzod magadat, és lemondasz a téged megillető súlyról és hatalomról. Andrea Owen
7. Hogyha rossz úton jársz, sohase feledd, A fölöttes erő átjár és mindig ott lesz veled, Csak tedd össze a kezed és nézz fel az égre, Csak akkor essél térdre, mikor már mindennek vége.
8. Az akaratod szabad, ez néha nagy teher, De ajándék is, hogyha jót teszel. A boldog életért tedd, amit tudsz! Vigyáznod kell, merre indulsz, Ahogy az életed végigéled, Olyan lesz majd a végítélet: Mélybe hullhatsz, mennybe juthatsz, De csak magad felett uralkodhatsz. Depresszió
9. Ring a gyümölcs, lehull, ha megérik; elnyugtat majd a mély, emlékkel teli föld. De haragod füstje még szálljon az égig, s az égre írj, ha minden összetört! Radnóti Miklós
10. A sors (...) nem végtelenbe nyúló kötél. Inkább gumiszalag. Minél nagyobb erővel törtet előre az ember, annál kegyetlenebbül rántja vissza a kiindulóponthoz. Thomas Keneally