Hajszoljuk a felszíni értékeket, mert úgy hisszük, hogy általuk megvásárolhatjuk szívünk boldogságát, pedig a dolog épp fordítva mûködik. Előbb a belső örömöt és harmóniát kell megteremtenünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Legtöbbször úgy fosztjuk meg magunkat az örömtől, hogy rosszul rangsorolunk. Előbb biztos egzisztenciát akarunk teremteni, fel akarjuk építeni a házunkat, és csak ezután élni és örülni. Pedig nem az a feladatunk, hogy mindenünk minél nagyobb és menőbb legyen, hanem az, hogy kapcsolatunkban boldogabbak legyünk, mint egyedül.
2. A vagyont, a gyönyöröket, a rangot és a hatalmat mind a boldogság kedvéért hajkurásszuk. Csakhogy a küzdelem közben elfelejtjük a célt, és azzal töltjük az időnket, hogy az eszközöket önmagukért hajszoljuk. Matthieu Ricard
3. A hálát meg kell előzni. Egyenlő partnerként kezelni azt, aki kényünk-kedvünkre kiszolgáltatott: ez az igazi ajándék, ezt adjuk igazán, ez az, ami tőlünk függ, ez az, ami külön értékké teszi az egyébként természeteset. Jókai Anna
4. Hajszolva éled az életed, bízva abban, hogy (...) megkapod majd azt, ami eddig elmaradt. Valahogy így tesszük tönkre a kapcsolatainkat ahelyett, hogy vágyakozás nélkül élnénk meg azt, ami jut. Azt, amit az élet hoz, amit eléd rak, amibe botlasz. Szeresd, fogadd el, bármilyen nehéz is, mert a vágyakozás mindent megöl, leginkább a kapcsolataidat. Oravecz Nóra
5. Nem a külső dolgok tesznek minket boldoggá, hanem a dolgokhoz való hozzáállásunk. Ha nincs bennünk nyitottság, akkor a legvonzóbb társ szépsége is megfakul, és a legörömtelibb dolgok is unalmassá válnak. Ole Nydahl
6. Talán érdemes lenne átfogalmazni a boldogság definícióját. Sokan azt hiszik, valamiféle pezsgés, amelyet bizonyos dolgok okoznak. Ez azonban függőséghez, a boldogság hajszolásához vezet. Ezzel pedig állandó elégedetlenség jár együtt, soha semmi nem elég, így folyton csalódunk. Ehelyett stabil belső elégedettséget céloznék meg, amelyhez nem kell kiváltó ok, hanem tartós és állandó. Gelong Thubten
7. Sokan maguk mondanak le a lelki értelemben vett függetlenségről. Önszántukból felejtettek el boldogok lenni. (...) Azt hisszük, vannak magasztos céljaink és fontos értékeink, miközben gyakran az egész életünk egy hajsza. A többet, a nagyobbat és a szebbet kergetjük. Keressük a boldogságot, s nem vesszük észre, hogy ott van az orrunk előtt, csak épp vastagon elfedik az újabb és újabb vágyak. Mindig csak dobbantunk a pallón, ahelyett, hogy végre megérkeznénk.
8. Amikor feláldozzuk önző vágyainkat valaki más érdekében, akkor a sorsunkat jobbra cseréljük, amelyben mérhetően kevesebb káosz uralkodik. Vicces, hogy miért is tekintjük ezt áldozatnak? Valójában sokkal többet kapunk vissza. Az egyik kulcsa annak, hogy mindent megkapjunk, hogy hajlandóak legyünk bármiről lemondani.
9. A boldogság az élet apróságaiból nyerhető. Nyüzsög körülöttünk. Annyit kapunk belőle, hogy minden egyes pillanatban akár duplán, akár többszörösen kiélvezhetnénk, de pechünkre valamilyen buta gondolat folyton eltereli a figyelmünket erről. Az ember hajlamos a problémáit előrébb valóként kezelni a boldogságánál. Lakatos Levente
10. Minden csak erről szól: jobb, nagyobb, szebb, hatalmasabb, gazdagabb, híresebb. Annyira lefoglalnak minket a külsőségek az életben, hogy elfelejtjük, minden erő belülről jön. Meg kell tanulnunk, hogy befelé kell tekintenünk, és amit belül találunk, annak örülhetünk igazán. Hol van odakint a boldogság? Tihanyi Márk