Halld a csengő szép szavát, Mily vidáman száll! Fényes titkok ajtaját Nyitja, nyitja már,

Kapcsolódó idézetek

1. Szívembe boldog, könnyû, tiszta csend. A szavam gáttalanul száll és cseng. Reményik Sándor
2. Hallom már, angyal szárnya lebben, Szívem, mint régen, meg-megrebben, Itt vagy közel! Itt vagy közel, óh, szép karácsony, Rajtad csüng lelkem, semmi máson, Jövel, jövel! Benedek Elek
3. Õ szívembe lopta halk szavát, Ha látom kedves mosolyát, Úgy érzem, táncol a világ, S minden oly szép. Máté Péter
4. Ragyogva int felém a távol, Hívó dalt vélek hallani, Úgy csal, úgy von, úgy visz magával Egy legyőzhetlen valami!
5. Mondd, szeretsz, szeretsz... Hangod úgy zenél mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj: de ne feledd, hogy némán is szeress... Elizabeth Barrett Browning
6. Ahány csengő: csendüljön, ahány gyerek: örüljön, ahány gyertya: mind égjen, karácsonyi szépségben. Csanádi Imre
7. Álmodj magadnak álmokat, Álmodj magadnak szárnyakat, Látod a távolt s a titkokat, Hallgasd a hangot, ahogy hívogat.
8. Szemed egy pillantásában, Mely titkon felém röpül, Egy hangodban, mely futólag Csengi lelkemet körül, Petőfi Sándor
9. Nézd, milyen szép az éjjel, Ránk köszönt csillagfénnyel, A Hold mily fényesen ragyog, És én oly boldog vagyok, Jöjj, ne félj, senki se lát, Bújj hozzám, ölelj át...! Cserháti Zsuzsa
10. Mesélsz... és én hallgatlak. Boldogan. Mert ez a mese csodálatos. Mert ez a mese igaz. Mert ez a mese kettőnké. Mert ebben a mesében mindent meghallok. Mindent, amit szavakkal nem mondasz el. Mindent, ami a szavakon túl van. És én hallom ezt a mesét. A legszebbet. Amit a szemeiddel mesélsz. Amit a szemeimmel hallgatok. Kettőnk csendjében. Csitáry-Hock Tamás