Hasonlóképpen ahhoz, ahogy erkölcsi alapon korlátozzuk azokat a területeket, ahol embereket használnának kutatási célra (függetlenül attól, hogy az ember lenne a lehető legjobb tudományos modell), erkölcsi alapon korlátoznunk kell az állatok indokolható felhasználását is. Végtére is az állatok nem az embert szolgáló eszközök!

Kapcsolódó idézetek

1. Vallásról józan ésszel beszélni? Túl veszélyes. Inkább rejtsük el a vallást a kritikus gondolkodás elől! Az emberi erkölcs szabályait kiterjeszteni az állatokra? Lejtős terep. Jobb rá se lépni. (...) Élj csak tovább automata üzemmódban! Tedd, amit kell, mint egy robotpilóta! Diane Ackerman
2. Ahogy egyikünk sem "csak egy ember", hanem összetett egyén, akinek a teste csak egy eszköz, amin keresztül megtapasztalhatja az életet, ugyanez igaz az állatokra is. Lehet, hogy másként néznek ki, másként "beszélnek", másként viselkednek, de a lényeg ugyanaz, főleg abban a tekintetben, ami erkölcsileg számít. Élnek, tudatosak, éreznek, szenvedni tudnak, családjuk és barátaik vannak, biztonságot és kényelmet keresnek.
3. Az állatok nem viselkednek úgy, mint az emberek. (...) Ha harcolniuk kell, harcolnak. Ha ölniük kell, ölnek. De nem használják az eszüket arra, hogy kimódolják, miként lehet megzavarni más lények életét, és hogyan lehet ártalmukra lenni. Méltóságuk van és becsületes állati természetük.
4. Az emberekhez hasonlóan az állatoknak is vannak a létfenntartással kapcsolatos érdekeik, amelyeket sosem (vagy legfeljebb kivételesen) szabad megsérteni, még akkor sem, ha az emberi társadalom számára az hasznosabb lenne. Például az állatoknak joguk van a szabadságra, ezért nem szabad őket számukra ártalmas módon korlátok közé szorítani, még ha az sok előnnyel és költségcsökkenéssel járna is.
5. Az állatvilág felosztása hasznos és kártékony lényekre azt sugallja, hogy léteznek ilyen fekete-fehér kategóriák a környezetben. A természet persze nem így mûködik, mert a többi teremtménynek édes mindegy, milyen céljai vannak az embernek. Hogy milyen keveset értünk az élővilág mûködéséből, az mindig akkor válik világossá, amikor tevőlegesen megpróbálunk beavatkozni. Peter Wohlleben
6. Minden fajnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az életét kiteljesítse. Nincs jogunk felelőtlenül szórakozni a fajok sokféleségével, és szûklátókörûen eldönteni, hogy melyik állat aranyos vagy hasznos. Erkölcsi felelősségünk a lehető legjobban vigyázni a Föld sokmilliónyi élőlényére, azokra is, amelyeknek nincs számunkra látható értéke - például a rovarokra, melyeknek nincs puha bundájuk, nagy barna szemük, és azon fajokra, melyeknek első pillantásra nem nyilvánvaló a jelentőségük. Anne Sverdrup-Thygeson
7. Az emberi megismerés eszközeit és formáit bírálni, érvényességüket kétségbe vonni képtelen, becstelen és gonosztól való vállalkozás lenne, ha valaha is más céllal párosulna, mint azzal, hogy az értelemnek korlátot szabjunk, amelyen nem léphet át anélkül, hogy voltaképpeni feladatát el ne hanyagolná. Thomas Mann
8. Az ember ragadozó állat, és abban különbözik a többi ragadozótól, hogy saját fajtársait is képes zsákmányul ejteni. Otthon szereti a békét, ugyanakkor szívesen indul vadászni, hogy másokon uralkodhasson. Ennek megfelelően kétféle erkölcsre van szüksége: otthoni célokra egy magánerkölcsre, zsákmányszerző útjain pedig egy nyilvános, közösségi erkölcsre. A két erkölcs szöges ellentétben áll egymással. Ami szégyen az egyik erkölcsi kódrendszerben, az dicsőség a másikban - és viszont. Megbüntethetnek bennünket, ha otthon engedély nélkül fegyvert tartunk, de ugyanaz az állam, amely bennünket büntet, a munkánk által megtermelt jövedelem jelentős részét a legaljasabb gyilkos eszközök előállítására fordítja - olyanokra, mint a harci gázok, a napalm, a fulladást vagy a növényzet pusztulását okozó szerek. Szent-Györgyi Albert
9. Az állatok, főként természetes életkörülményeik közt szellemesek és mindenfélét tudnak. Azzal, hogy megszeliditjük őket, megalázzuk, megrontjuk a szivüket és az eszüket. Mi lenne az ember eszéből, ha olyan életre volna kárhoztatva, amilyenre mi a kutyákat, lovakat kényszeritjük, nem is szólva a baromfiudvar állatairól. Anatole France
10. Ami ellen egyébként vehemensen tiltakozom: amikor az emberek azt gondolják, felsőbbrendûek vagyunk az állatokhoz képest. A bolygónkon élő minden egyes individuumnak megvan a joga a létezésre, és szerepe van. Együtt vagyunk egy nagy egész, ami csak akkor tud mûködni, ha figyelmesen bánunk egymással. Jane Goodall